A szárazföldre lesújtó viharok erejének eddiginél pontosabb előrejelzését teszi lehetővé az az első nyolc hurrikánfigyelő miniműhold, amelyet csütörtökön bocsátott fel sikeresen az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a floridai Cape Canaveral légitámaszpontról. Az esemény annyiból mindenképp különlegesnek mondható, hogy nem a szokványos, látványos rakétaindításnak lehettek szemtanúi a megfigyelők: ezúttal egy speciálisan átalakított Lockheed-Martin L-1011 Stargazer repülőgépről indítottak egy karcsú Pegasus XL rakétát.

A repülőgép 160 kilométerre Florida partjaitól, 12 ezer méteres magasságban dobta le az Orbital ATK 17 méter hosszú rakétáját, ami öt másodperc szabadesés után indította be az első fokozat 65 másodpercig működő, szilárd hajtóanyagú hajtóművét. A végleges pályát két további fokozat segítségével érték el a műholdak.

Repülőgépről lapos ívben orbitális rakétát indítani nem nagy újdonság, bár kétségkívül nem annyira gyakran fordul elő, mint földi startállásról függőleges irányban megcélozni az űrt. A módszer fő előnye, hogy tízezer méteres magasság fölött már jóval ritkább a légkör, így a rakétának nem kell leküzdenie a lentebbi légrétegek ellenállását, kevesebb üzemanyagra van szükség, nagyobb lehet a hasznos teher, emlékeztet a Spaceflight Insider.

A most pályára állított, kisebb bőrönd nagyságú, mintegy harminckilós mesterséges égitestek képesek lesznek mérni a viharok belsejében tomboló szél sebességét, amit eddig csak speciális repülőgépek hurrikánokba való költséges és veszélyes bereptetésével lehetett elvégezni, írja az MTI.

A miniműholdak 510 kilométeres magasságból a globális helymeghatározó rendszer (GPS) rádiójeleinek felhasználásával mérik a szélerősséget az óceán fölött kialakuló viharokban. A hagyományos műholdak nem tudnak áthatolni a sűrű esőcseppeken a hurrikán szívében dúló szélvihar erejének mérése céljából, ezért a meteorológusok a hurrikánvadásznak nevezett repülőgépek felhasználásával tudják csak megjósolni, milyen erővel sújtanak majd le a viharok a szárazföldre.

Az új műholdrendszer segítségével sokkal jobban meg tudják jósolni, hogy milyen erősek lesznek a hurrikánok, amikor elérik a szárazföldet, mondta újságíróknak Chris Ruf, a Michigani Egyetem munkatársa, a Cyclone Global Navigation Satellite System (CYGNSS) vezető kutatója.

A kicsiny új műholdak valójában GPS-vevők, amelyeket úgy alakítottak át, hogy ne csak a GPS-szatellitákról érkező, hanem az óceán felszínéről visszaverődő rádiójeleket is fogni tudják. Minél inkább háborog a tenger, annál nagyobb a torzulás a visszavert jelekben, ami lehetővé teszi a szélsebesség mérését.

A hajózásban már mindennapos alkalmazást nyert GPS-jelek segítségével 157 millió dollárból (47 milliárd forint), a szokásos összeg töredékéből sikerült létrehozni a hurrikánműhold-hálózatot. A nyolc miniműholdakkal hétóránként lehet méréseket végezni, szemben a háromnaponta végzett költséges és veszélyes repülőgépes mérésekkel.

A rendszer vezető kutatója azt mondta, hogy várhatóan már a következő hurrikánszezon kezdetére, június elejére sikerül kalibrálni a kis műholdakat. A miniműhold-hálózat élettartamát legalább két évre tervezték.