Egy környezetvédelmi kutatókból álló nemzetközi csoport a földfelszínt keresztül kasul behálózó, összesen 36 millió kilométernyi útrendszer adatait elemezve arra jutott, hogy az emberek által épített utak több mint hatszázezer, utak által nem érintett területre szabdalják a kontinenseket, írja a PhysOrg.

A Science folyóiratban publikált tanulmány szerint úttalan területeknek csak hét százaléka nagyobb mint száz négyzetkilométer, azaz többségüknek kisebb a területe, mint egy tízszer tíz kilométeres négyzetnek, és több mint felük egy négyzetkilométernél is kisebb.

A legnagyobb érintetlen földterületek Észak-Amerika és Eurázsia északi területein (a tundra- és tajgaövezet), valamint Afrika, Dél-Amerika és Ázsia trópusi részein találhatóak. És ami a legaggasztóbb: ezen területeknek csupán kilenc százalékát óvják természetvédelmi törvények.

Az utak komoly gondok forrásai a természetben: elválasztják egymástól az állatpopulációkat, megakadályozva köztük a genetikai információcserét, hozzájárulnak a betegségek terjedéséhez, a talajerózió növekedéséhez, a folyók és mocsarak elszennyeződéséhez. Az utak korábban érintetlen területekre viszik az embereket, ami illegális fairtáshoz, erdőpusztításhoz vezet. De leginkább az utak további utakat szülnek, egyre jobban elaprózva a még szűz földterületeket, átalakítva a természetes tájképet.

“Globális térképünk megmutatja a legértékesebb úttalan területeket. Sok esetben ezek őrzik a legteljesebb ökológiai rendszereket, és kulcsfontosságúak a vízkörforgás és Földünk klímájának szabályozásában” – nyilatkozta Pierre Ibisch, a németországi Eberswalde Egyetemen készült tanulmány vezető szerzője.

A kutatók az elérhető legnagyobb útadatbázisból dolgoztak: a közösségi forrásokból táplálkozó OpenStreetMap hatalmas adatbázisát elemezve végezték munkájukat. Mivel ez nem teljes, így a kutatók kénytelenek voltak túlbecsülni az érintetlen területek nagyságát, tudva, hogy a közben eltelt idő alatt azok mérete valószínűleg csökkent.

“Minden út, még a legkisebb földút is hatással van a környezetre ilyen vagy olyan formában, és hatásuk jóval túlnyúlik a padkán. A legsúlyosabban az utak bal és jobb oldalán húzódó egy kilométeres sávok érintettek” - mondta Nuria Selva, a tanulmány társszerzője, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója.

A tanulmány szerint az ENSZ 2015-ben elfogadott programja a fenntartható fejlődésről nem tartja szem előtt a még érintetlen területek fontosságát, és sok szempontból olyan gazdasági növekedési célokat határoz meg, amik ellentétben állnak velük, és létüket fenyegetik.

“Ahogy egyre jobban terjeszkednek az utak, egyre szükségszerűbb a globális stratégia kidolgozása az útmentes területek megóvása, helyreállítása és felügyelete céljából. Azt tanácsoljuk a kormányzatoknak, hogy ne építsenek drága utakat a mindentől távoli területeken, mert ezek hatása ökológiai katasztrófához vezet” - fogalmazott Pierre Ibisch.