Budapestre tervezett 2024-es Olimpia terepkerékpáros versenyének helyszín-kiválasztásával kapcsolatban komoly természetvédelmi aggályok merültek fel - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Két fokozottan védett gerincesünk, a kaszpi haragossikló és a közönséges ürge még megmaradt állományait veszélyeztetik a december elején ismertetett tervek. Az egyesület felszólítja a szervezőket, hogy a természetvédelmi értékeket figyelembe véve, változtassák meg tervüket és keressenek kevésbé problémás helyszínt a sporteseménynek.
A Fővárosi Közgyűlés 2016. szeptember 28-án elfogadta azt a határozatot, amiben a Hármashatárhegy lábánál lévő vitorlázó repülőteret és Vörös-kővárt jelöli meg a 2024-es olimpia hegyikerékpár (mountain bike) pályájaként, eltérően a korábban kiválasztott testvérhegyi helyszíntől. Az ok: a hármashatárhegyi helyszín jobban mutat a drónfelvételeken.
A vitorlázó repülőtér és környéke azonban Magyarország két még fennmaradt legerősebb haragossikló-populációja egyikének az otthona. Ez a fokozottan védett, hazánkban rendkívül ritka és lenyűgöző hüllő különleges élőlénye a Budapest környéki természetvédelmi területeknek - írja az MME.
Az itt élő haragossiklókat 2012-ben fedezte fel Ina Gross, német herpetológus, aki kutatásához erdei siklókat keresett. A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya azóta folyamatosan monitorozza a siklókat, és 2016-ban egy teljes szezonon át követett 5, nyomkövetővel ellátott haragossiklót. A Jane Goodall Intézet önkéntesei, akik a felmérésekben részt vettek, a projektre irányították Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédő figyelmét is, aki szimbolikus hozzájárulásként saját kezűleg engedte szabadon az első nyomkövetővel felszerelt siklót a Vörös-kőváron.
Attól a naptól fogva ez a sikló a Jane nevet viseli, és további négy siklóval (Vali, Tarzan, Pali és Lili) együtt fontos adatokat szolgáltatott az életmódjáról. Kiderült, hogy a siklók nem csak a Vörös-kővár köves dombján szorongnak, hanem hatalmas vadászterületet járnak be. Télen, illetve évente 2-3 alkalommal, amikor vedlenek, a domb sziklarepedéseiben, kőhalmaiban húzzák meg magukat. Vedlésük csak néhány napig tart, ezután újra több hetes vadásztúrára indulnak a környék gyepeire, ahol ürge- és pocokjáratokban töltik az éjszakákat.
Valóban, nagy, másfél méternél is hosszabb siklókról van szó, akiknek kiadós zsákmányra van szükségük.
A II. kerületi, 2016. december 5-én megrendezett lakossági fórumon bemutatott pályanyomvonal azonban alaposan belevág a figyelemmel kísért siklók - elsősorban Jane és Lili - vadászterületébe - írja az MME. A felmérések alapján akár 30-nál is több felnőtt állat élhet csak a Vörös-kővár közvetlen környezetében.
A tervezett pálya alaposan beteheti a kaput ezeknek a hüllőknek, a verseny pont aktív szezonjuk, a nyár kellős közepén lenne, ráadásul az MME cikke szerint a tervezett pálya jóval jelentősebb átalakításokat feltételez, mint ami a lakossági fórumon elhangzott. Az olimpia és a nézők izgalmas pályát várnak, ez a korábbi olimpiai helyszínek ismeretében hatalmas földmunkálatokkal együtt járó tereprendezést, műtárgyak beépítését, és murvás pálya kialakítását feltételezi.
Ez azonban a haragossiklók rövidtávon való kipusztulását eredményezné a területen, ahogyan az itt élő, ugyancsak fokozottan védett ürgék is eltűnnének, más ritka növényekkel és állatokkal együtt.
A haragossiklók és az ürgék eddig képesek voltak fennmaradni a jelenlegi terhelés mellett. Megbirkóztak a kutyákkal, a kirándulókkal, az alkalmi kerékpárosokkal, a gombászokkal, fűszernövénygyűjtőkkel, az óvodások és iskolások hadával, de csak azért, mert ezek a tevékenységek nem tették tönkre az élőhelyüket, és nem jelentettek túlzott terhelést a területnek. Ami azonban az olimpiai tervek megvalósulása esetén bekövetkezne, az végzetes lenne számukra - írják a természetvédők.