Egyszerű tévedés miatt kerülhetett 2015 februárjában egy illinoisi nőhöz egy holdkőzetzsák, amelyet még az Apollo 11 űrhajósai használtak a küldetés során. A nő egy árverésen 995 dollárért csapott le a tételre, melyet a texasi Marshals Service ajánlott fel, mint utólag kiderült, természetesen nem szándékosan.

Ettől függetlenül egy friss bírósági ítélet alapján Nancy Carlson teljesen jóhiszeműen licitált egy törvényes keretek között lezajló árverésen, így az 1969. július 20-án használt piszkosfehér zsák, az övé is maradhat. Az ítéletben a bíró kiemelte: az amerikai űrhivatal, a NASA nem bűnös, sőt, inkább áldozat ebben az egész furcsa történetben.

A zsák ugyanis azzal a halom egyéb cuccal együtt került kalapács alá, amit 2014-ben foglaltak le egy Max Ary nevű tolvajnál, aki korábban egy kansasi űrkiállítás kurátoraként lopott el a kiállítási tárgyak közül egy csomó mindent. A holdmintazsák jelentőségét azonban nem ismerte fel senki, a 2014-es lefoglaláskor egyszerűen rosszul jegyezték fel, mi lehet ez, így az igazi tulajdonos, a NASA sem tudott a dologról, így természetesen tiltakozni sem tudott az eladás ellen. „Mindenki azt hitte, hogy ez egy másik zsák” – foglalta össze a bíró.

Carlson tehát jogosan kérheti a houstoni Johnson Úrközpontot arra, hogy szállítsák el neki a holdkőzetes zsákját, de természetesen valószínűbb, hogy a hölgy kap majd egy 995 dollárnál jóval kedvezőbb ajánlatot a NASA-tól.

És a végére még egy csavar. Max Ary, akit a kansasi kiállítás kifosztása miatt két évnyi börtönre és vagy 132 ezer dollárnyi pénzbüntetésre ítéltek, azóta új állást talált: ő lett az Űr- és Repülőmúzeum igazgatója egy másik városban, Staffordban.

Javítás: a cikk korábbi változatában azt írtuk, hogy a zsákkal együtt holdkőzetdarabok is jártak, ez tévedés volt, 995 dollárért csak a zsák került az amerikai nőhöz.