10...9...8...7...6...5...4...3...2...1...1...

Ha hibát fedezett fel az év végi visszaszámlálásban, az nem a véletlen műve, hanem az El Niño időjárási jelenség és az árapályerők számlájára írható. Ezek miatt megnő a Föld valós forgási ideje, és eltérés keletkezik az atomórák által mért napok hosszához képest.

Naponta 0,2 ezredmásodperces csúszással kell számolni, tehát körülbelül 500 naponként van szükség egy szökőmásodperc hozzáadására. Hogy szinkronban tudjuk tartani a világ működését, a Föld forgási ideje és az atomórák által mért idő közt legfeljebb 0,9 másodperces különbség lehet.

Az időmérés szakértői abban egyeztek meg, hogy december 31-én az egyezményes koordinált világidő (a greenwichi középidő) szerinti 23 óra 59.59 után 23 óra 59.60-ra vált az óra, vagyis az új év egy másodperccel később kezdődik abban az időzónában.

A digitális rendszerek működését is meghatározza a pontos idő, hiszen mindent egymáshoz kell szinkronizálni. A Google azonban nem a nap végéhez ad hozzá egy extra másodpercet, hanem fokozatosan, egy 20 órás periódusban alatt hozza be a lemaradást. Ez idő alatt a szerverein minden egyes másodperc 13,9 mikroszekundummal hosszabb lesz.