Az indiai Mumbaiban dolgozó Nikhil Dhurandbar orvosként túlsúlyos emberekkel foglalkozott, és mindig ugyanabba a problémába futott bele: képtelen volt olyan megoldással előállni, amely hosszú távon is megelőzte volna a súlygyarapodást. Teljesen véletlenül, egy állatorvosként dolgozó családi ismerőssel teázgatva derült fény arra, hogy a kövérséget akár egy vírus is okozhatja – írja a Wired.
Akkoriban járvány söpört végig a csirkefarmokon, több ezer állat halálát okozva, és a boncoláskor arra lettek figyelmesek, hogy
Bár a fertőzött csirkék kövérebbek lettek, paradox módon alacsonyabb volt vérükben a koleszterin és a triglicerid szintje, mint az egészséges állatokban. Ez általában fordítva van, és a kövérebb állatok vérében több a koleszterin.
Dhurandbar csirkéken elvégzett kísérleteiből az derült ki, hogy a kövérség fertőző lehet – a fertőzött egyedekkel összezárt egészséges állatok egy idő után elkapták a kórt, és ennek megfelelően zsírosabbak is lettek. Már csak egy kérdés tisztázása volt hátra, hogy mi a helyzet az emberekkel?
Arra nyilvánvalóan nem volt lehetőség, hogy bárkit is vírussal fertőzzön meg, de a vérvételeken begyűjtött mintákban meg tudta keresni a SMAM-1 ellen előállított antitesteket, amelyek korábbi fertőzésre utalnak. A tesztelt emberek 20 százalékában kimutatták az antitesteket, és ez a 20 százalék nemcsak súlyosabb volt, de a koleszterin- és trigliceridszintjük is pont úgy változott meg, mint a csirkéknek.
Vizsgálatait később az Egyesült Államokban folytatta tovább dr. Richard Atkinsonnal, a Wisconsin Egyetemen. Ott viszont nem tudta beszerezni az Indiában elterjedt SMAM-1 vírustörzseket, úgyhogy más módszert kellett keresni, és ez újabb lehetőséget nyitott meg előtte: megvizsgálhatta azokat az emberi vírusokat, amelyeknek esetleg hasonló hatásuk van.
Csakhogy a kutatóknak vírusokat áruló cég katalógusában nemcsak egyféle adenovírus volt, hanem ötven különböző, és ezeket nem tudták volna mind letesztelni. Úgy döntöttek, hogy a 36-os számút választják ki, mert az elég egyedi, a csoport többi vírusára ható antitestek nem semlegesítik.
Dhurandbar és Atkinson több mint ötszáz ember vérmintáját elemezte az Ad-36 antitestjei után kutatva, hogy kiderüljön, volt-e ilyen fertőzésük valamikor az életük során. A kövér páciensek 30 százalékában találták meg a vírus nyomait, míg a nem kövéreknek csupán 11 százalékánál volt pozitív a teszt eredménye. Erre már ki lehet jelenteni, hogy a vírus jelenléte összefügg a kövérséggel.
A kutatók szerint háromféle módon okozhat kövérséget az Ad-36:
A két kutató úgy véli, bebizonyította, hogy amikor a kövérség kezeléséről van szó, nem feltétlenül elég odafigyelni az táplálkozásra és sokat mozogni, mert akár egy vírus is hozzájárulhat a túlsúlyhoz.