A modern tudomány önálló szervnek nyilvánította az emberi emésztőrendszer egyik fontos, de máig kevéssé ismert részét, a bélfodrot. A magyar Wikipédia ezt írja a bélfodorról:

A bélfodor (mesenterium) a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet, a bél egyik szélén tapad (mesenterialis szél), a bél ezzel szemben lévő széle az (antimesenterialis) szél. A bélfodor gyökere (radix mesenterii) a hátsó hasfalon rögzül a nyombél és éhbél átmenetétől (flexura duodenojejunalis) a jobb csípőárokba (fossa iliaca) a csípőbélnek a vastagbélbe való beszájadzásáig tart. A bélfodorban ágazódnak el (és sajátos többszörös árkádrendszert alkotnak) a vékonybeleket ellátó felső bélfodri artéria ágai. A vékonybelek összeszedődő vénái a májkapuvénába ömlenek. A bélfodorban nagyon sok nyirokcsomó és sűrű nyirokérhálózat van. A gazdag nyirokérhálózatnak saját elvezetése van (truncus intestinalis).

Bár szerkezetét elég jól ismerik a Wikipedia mellett az orvosok, biológusok is, a funkcióit nem értik még teljesen. További tanulmányozása viszont hozzájárulhat egy sor hasi és emésztőszervi betegség jobb megértéséhez – írja a Science Alert.

A The Lancet Gastroenterology & Hepatology folyóiratban publikált bizonyítékok arra utalnak, hogy a korábban több szövetdarabból állónak tartott bélfodor valójában egyetlen, jól elkülöníthető szerv. “Az anatómiai leírása több mint száz éves, de most hibásnak bizonyult. Ez a szerv egyáltalán nem annyira összetett” – nyilatkozta J. Calvin Coffey, az írországi Limerick egyetemi kórházának kutatója.

Az új kutatásoknak köszönhetően az orvostanhallgatók már külön szervként tanulnak a bélfodorról, és hamarosan az anatómiakönyveket is frissítik a kiadók.