Befejeződött a minden apró részletre kiterjedő hatósági és műszaki vizsgálata a szeptember elsejei SpaceX-incidensnek. Elon Musk kaliforniai űrhajózási cége négy hónapra kénytelen volt felfüggeszteni a rakétastartokat, miután a Kennedy Űrközpont 40-es startállásán egy rutinszerű hajtóműteszt előtt egy szempillantás alatt felrobbant egy Falcon 9 rakétájuk.

A cég hétfőn közleményben tudatta, hogy megtalálták a robbanás okát. A SpaceX mérnökei a Szövetségi Repülésügyi Hivatal, a légierő, a NASA és a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanács, valamint a számos iparági szakértő bevonásával háromezer video- és adatfelvételt elemeztek a rendkívül rövid idő alatt lezajlott robbanásról. A telemetriai adatokban észlelhető első rendellenességtől a rakéta pusztulását okozó robbanásig 93 ezredmásodperc (azaz 0,093 másodperc, alig egy tizedmásodperc) telt el, ilyen rövid időintervallum alatt lezajló eseményeket kellett rekonstruálni, és megtalálni az okokat.

Mivel – szerencse a szerencsétlenségben – a robbanás még az indítóálláson következett be, jóval több adat állt rendelkezésre, mintha repülés közben történt volna a baj: volt jó minőségű videófelvétel, volt részletes közvetlen adatfolyam a rakétához csatlakozó kommunikációs kábeleknek köszönhetően, és a robbanás után a rakéta roncsai is segítettek az elemzésben. Az okok feltárását a SpaceX saját telephelyein végzett igazoló kísérletek zárták.

Mindezek alapján a SpaceX leszögezte, hogy a robbanás a rakéta második fokozatában, a folyékony oxigént (LOX) tároló tartályban, a folyékony héliumot tartalmazó három kisebb tartály (composite overwrapped pressure vessel, COPV) egyike mondta fel a szolgálatot. (A hélium itt nem üzemanyag, hanem a LOX-tartály nyomását szabályozó gáz.) Egész pontosan az lehetett a robbanás oka, hogy folyékony vagy szilárd halmazállapotú oxigén gyűlt föl egy horpadásban a tartály belső alumínium fala és a szénszálas szigetelés között, ami végül gyulladáshoz majd robbanáshoz vezetett.

A gyulladás maga a nagy nyomású folyékony oxigén miatt megszakadó, súrlódó szénszálak szikrázására vezethető vissza. A vizsgálat szerint a hibához hozzájárulhatott az is, hogy betöltéskor a folyékony hélium annyira alacsony hőmérsékletű volt, hogy megfagyaszthatta az folyékony oxigént, ami a tartály szigetelésében rekedve szintén okozhatta a súrlódásos öngyulladást.

A hiba kiküszöbölése érdekében a SpaceX mérnökei egy olyan, már jól bevált eljárásra térnek vissza, ami megengedi magasabb hőmérsékletű hélium betöltését a tartályokba, valamint a közeljövőben a tartályok tervezését is megváltoztatják, hogy ne keletkezzenek olyan horpadások, amikben oxigén gyűlhet föl.

A közlemény azzal zárul, hogy január 8-án, vasárnap egy Iridium NEXT mobilkommunikációs műhold pályára állításával térnének vissza a Falcon 9 rakéták üzemszerű működéséhez.