Ha megkérnénk az utca emberét, hogy soroljon föl néhány csillagképet, a Nagygöncöl, Kisgöncöl mellett szinte biztos, hogy az Oriont, a hatalmas pillangóra vagy homokórára emlékeztető alakzatot hozza föl, mint az éjszakai égbolt egyik legjellegzetesebb alakzatát.

A legjobban télen megfigyelhető csillagkép több mélyűri objektumot is magába foglal, ezek közül a Lófej-köd és az Orion-köd a legismertebb, ez utóbbi a csillagkép övét alkotó három csillag alatt látható folt. A szabad szemmel halvány csillagnak tűnő Orion-köd valójában egy hatalmas csillagközi gázfelhő amiben több ezer fiatal, valamint még születőben lévő csillag található.

A Földtől csak 1350 fényévre lévő Orion-köd az egyik legfotogénebb nebula az éjszakai égen, hála a benne kavargó gáz- és porfoszlányoknak. Az ESO (European Southern Observatory) VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy) nevű távcsövével most elkészítették az eddigi legnagyobb felbontású infravörös mozaikfelvételt az Orionról, aminek alább látható részén az Orion-köd látható, a maga korábban sosem (vagy inkább: másképp) látott lenyűgöző szépségében:

A 4,1 méter átmérőjű csillagászati távcső Chilében, az Atacama-sivatag Cerro Paranal hegyén lévő Paranal Obszervatórium területén dolgozik, infravörös kamerája 16 CCD-ből áll és 67 megapixeles képek készítésére alkalmas. Az Orion-ködről most közzétett rendkívül részletes felvétel akkora fájl, hogy böngészőben nem is lehet megjeleníteni: a 2,2 GB-os tif képet érdemes külön letölteni, és csak kellően nagy teljesítményű számítógépen megnyitva elmerülni a csodás részletekben. Mindenestre itt a csökkentett méretű kép, aminek eredetijéből a fenti képkivágás készült:

A Földhöz legközelebbi csillaggyár új fotóján megfigyelhető rengeteg olyan fiatal csillag is, amit a csillagközi porfelhők eddig eltakartak a szem elől, írja az ESO. Összehasonlításképp íme a Hubble 2006-ban közreadott csodálatos képe az Orion-nebuláról, a fény látható és infravörös tartományában mutatva a csillagködöt: