Egy új kutatás szerint a kétnyelvűek agya jobban tud gazdálkodni erőforrásaival. Hogy elvégezzen egy feladatot, az agy különböző területeket aktivizál, természetesen a feladattól függően. Egy kanadai kutatócsoport most jelentetett meg egy tanulmányt, amelyben a kétnyelvűek és az egy nyelvet beszélők agyát hasonlítja össze.
Ana Inés Ansaldo, az Université de Montréal professzora arra jött rá, hogy hosszú évek kétnyelvűsége hogyan változtatja meg az agy működését, ahogyan elvégzi a különböző feladatokat, feldolgozza az egyes információkat anélkül, hogy megzavarnák más információk. Vagyis hogyan tud hatékonyabban gazdálkodni forrásaival.
A kutatás alatt a csapat arra kért idős embereket, hogy oldjanak meg különböző feladatokat. A feladatokban a vizuális információkra (a tárgy színe) kellett támaszkodni és figyelmen kívül hagyni a térbeli információt (a tárgy elhelyezkedése). A kutatók összehasonlították az agyműködést, miközben az önkéntesek a feladatokkal bajlódtak.
Azt látták, hogy az egynyelvűek nagyobb agyterületet használtak több kapcsolattal, míg a kétnyelvűek kisebbet, kevesebb kapcsolattal. Az egynyelvűek több agyterületet is segítségül hívtak a feladat elvégzéséhez, ezek mind a homloklebenyben találhatók.
A kétnyelvűek azonban ugye hosszú éveken keresztül naponta gyakorolták a két nyelvet, gyakorlottak lettek a releváns információ kiválasztásában és figyelmen kívül hagyták azokat az információkat, amelyek eltéríthetik őket feladatuktól. A kétnyelvűek agyuk hátsó részét használták ennél a feladatnál, ezt a részt, amely a a tárgyak vizuális jellemzőit érzékeli, vagyis ennek a feladatnak a specialistája.
Vagyis a kétnyelvűek agya sokkal hatékonyabban használja erőforrásait és kevesebb, de az adott feladatra specializáltabb agyrészeket hív segítségül egy adott feladat megoldásakor. A professzor szerint a kétnyelvűek kétszeres előnyben vannak. A már említett hatékonyabb erőforrás-használat mellett elkerülik a homloklebeny használatát, amely érzékeny az idő múlására. A kétnyelvűek könnyebben kerülhetik el az időskori megbetegedéseket, mint például a demenciát.