Ferencváros nyugati részén, a Soroksári úttól pár lépésre, az egykori Ferencvárosi Malom helyén, a Vaskapu utca 41. és a Tóth Kálmán utca 4. szám alatt épült föl az a három tömbből álló épületkomplexum, ami a Magyar Tudományos Akadémia Humán Tudományok Kutatóháza (MTA HTK) néven ad majd új otthont az eddig a budai Várban működő kutatóközpontoknak. Az MTA új központjába a Bölcsészettudományi Kutatóközpont egyes intézetei, a Társadalomtudományi Kutatóközpont intézetei, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) és az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény költözik 2017 folyamán. Az épület műszaki átadása megtörtént tavaly decemberben, a költözés is folyamatban van, az MTA pedig elérkezettnek látta az időt, hogy megmutassa a MTA HTK-t a sajtónak.
Nehéz eldönteni, mit érezhetnek az Országház utca, Úri utca patinás hangulatú környezetében dolgozó kutatók a költözés miatt. A hozzánk eljutott vélemények megoszlanak, van akinek szíve szakad meg a Várbéli környezetért, lúdbőrözik a Soroksári út, Vágóhíd utca ipartelepes, irodaházas ollójától, és háta közepére se kívánja a költözéssel járó hercehurcát, de akadnak olyanok is, akik alig várják, hogy a 21. századi kutatómunkára egyre inkább alkalmatlan budai zárványból kiszabadulva megkezdhessék a munkát a korszerű, új székházban.
A kívülről nem különösképp izgalmas épület látványa mintha a Művészetek Palotájára rímelne, ami tekintve hogy a Nemzeti Színház a másik meghatározó épület a környéken, inkább pluszpont. (Tervezők: Golda János, Madzin Attila, Noll Tamás – M-Teampannon Kft.)
A komplexum három alacsony toronyból áll: a nyolcemeletes bölcsészettudományi tömbben a zene, a régészet, az irodalom, a néprajz, a történettudomány, a művészettörténet és a filozófia kutatói dolgoznak majd, a hatemeletes tömbben kapnak helyet a könyvtár helyiségei, szemináriumi termek, régészeti laborok és különféle archívumok, a legkisebb négyemeletes tömbbe pedig a társadalomkutatók, a politika- és jogtudomány, szociológia, közgazdaságtan művelői kerülnek.
A bejárás során bepillanthattunk a bölcsészettudományi tömb fölsőbb emeletein lévő még üres dolgozószobákba, tárgyalókba, irodákba, közös helyiségekbe. A látottak alapján úgy tűnik, nem sajnálták a pénzt az energiatakarékos belső terek kialakításakor: a szobákba lépve automatikusan felkapcsolódik a világítás, a klímát alapjáraton időjárás-követő digitális termosztát szabályozza, az utcára néző szobák reluxái is képesek automata üzemmódban szabályozni a fény- és hőmérsékleti viszonyokat. Az energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően a létesítményt kb 30 százalékkal olcsóbban tudják majd működtetni, mint a Várban lévő, a kormánynak 9,4 milliárd forintért eladott épületeket.
A vizesblokkok, a laborok, a teakonyhák, a földszinti étterem kialakítása a jobb reptéri hotelek miliőjét idézi, a dizájn minimalista, de mindenütt minőségi anyagok lettek beépítve. Ez mondjuk el is várható, ha azt tekintjük, hogy a kormány 6,8 milliárd forinttal támogatta a több mint 21 500 négyzetméter alapterületű, 750 kutatónak helyet adó tudományos központ felépítését.
Arról, hogy az elbaltázott bútorbeszerzési tender miatt még nincsenek új bútorok az épületben egyrészt az üresen álló dolgozószobák, másrészt a már átköltöztetett, itt-ott halomban álló, jócskán elhasznált, kopottas székek, fotelek, íróasztalok, szekrények árulkodnak, bántó kontrasztot alkotva a korszerű környezettel. Erről egyébként a bejárást követő sajtótájékoztatón Török Ádám, az MTA főtitkára azt mondta, hogy a költözést a közbeszerzési eljárások visszás szabályozása nehezítette meg, ezért egyelőre még nem állnak rendelkezésre az épületbe szánt új bútorok. A csúszás miatt az MTA KRTK várhatóan nyáron költözik be az új tömbbe.
„Várakozásaink szerint a költözés nehézségei után a korábbinál is hatékonyabb lesz a munka, és szorosabb együttműködés alakul ki a különböző bölcsészet- és társadalomtudományi ágak kutatói között” – mondta bizakodóan Török Ádám, aki szerint nem jelentős azon kutatók száma, akik inkább az otthoni munkavégzést választják az átmeneti időszakra a “21. század követelményeinek megfelelően felszerelt kutatóhely” helyett.
A főtitkár kérdésünkre megerősítette az Indexhez eljutott információt, ami szerint már a költözés után csőtörés történt az alagsorban, ahol a filozófiai intézet könyvei várják raklapokon bedobozolva, cellofánba tekerve, hogy új helyükre kerüljenek. Török Ádám szerint nem okozott nagy kárt a könyvekben a beázás, pár doboz sérült csak meg, és csak pár könyv lett kicsit vizes. “Minden új nagyberuházásnál előfordulhatnak ilyen zavarok” – tette hozzá.
A bejárás után távozóban lettem figyelmes a főbejárathoz vezető lépcsősor különös díszítésére: a lépcsőfokok betontömbjeibe két sorban egy-egy számsor lett mintázva, afféle csúszásgátló felületet alkotva. Visszatérve még elcsíptem Simon Tamást, az MTA kommunikációs főosztályának vezetőjét, de ő nem tudott felvilágosítást adni a számsorok mibenlétéről. Bakonyvári Sándorhoz, a bejárást vezető építészmérnökhöz, a projektiroda vezetőjéhez fordultam, aki mosolyogva árulta el, hogy két híres matematika számsort, a Fibonacci-számok és a tökéletes számok sorozatának első néhány tagját öntötték a betonhasábokba.
Oké, hogy a 21. században már nem divat matekkal ugratni a bölcsészeket (főleg nem a szociológusokat és közgazdászokat), de az, hogy a humán tudományok művelői a kutatóközpontjukba minden áldott alkalommal neves matematikai sorozatokat koptatva léphetnek be a jövőben, – túl azon, hogy az aranymetszés és a tökéletesség a művészet és a bölcselet alapfogalmai – így is mesterfokozatú trollkodásnak tűnik.