Egy gyerekorvos-egyesület a bárányhimlő elleni védőoltás kötelezővé tételét javasolja a kormánynak - futott körbe a hír az interneten a hét közepén, komoly vihart kavarva az arra fogékonyak körében. Nem a hardcore oltástagadókról beszélünk, akik szerint minden injekcióstű szériatartozéka a háttérhatalmi népirtó szándék; a vita inkább akörül forgott, hogy ugyan már, a bárányhimlő gyors lefolyású, enyhe betegség, mindenki átesik rajta, minek egy kockázatos oltással bonyolítani a gyerekek életét emiatt. A helyzet, ahogy lenni szokott, ennél kicsit összetettebb.
A bárányhimlő az egyik legelterjedtebb betegség a világon – pontosabban az volt egészen az 1990-es évekig, amikor elkezdett elterjedni ellene a védőoltás. Cseppfertőzéssel terjed, és a tünetek csak a fertőzés után kb. két héttel jelennek meg; emiatt aztán, ha egy közösségbe bekerül, ott szinte garantált, hogy mindenki elkapja. A tüneteket jól ismerjük: jellegzetes, viszkető kiütések, enyhe láz. Az esetek óriási többségében a szervezet 1-2 hét alatt magától legyűri a betegséget, és ezzel immunitást szerez rá. Ez legtöbbünkkel 3-8 éves korunk között megtörténik; ami tiszta szerencse, mert 15 éves kor felett a betegség már jóval veszélyesebb és nagyobb a szövődmények esélye is.
Ez eddig tényleg nem hangzik úgy, mintha iszonyú nagy szükség lenne a védőoltásra. Csakhogy.
A statisztika szerint a bárányhimlős esetek tizedénél jelentkeznek szövődmények, ezer betegből 2-3 esetben olyan súlyosak, hogy kórházi kezelésre van szükség. Átlagosan minden 60 ezer bárányhimlős betegből egy belehal a szövődményekbe. Ez még mindig nem tűnik annyira vészesnek, de mivel a betegségen gyakorlatilag mindenki átesik, a Föld teljes lakosságában ez évi 7-9000 halálesetet jelent, zömében gyerekeket.
Ráadásul az sem teljesen igaz, hogy ha egyszer legyőztük a vírust, többet nincs vele semmi gondunk. A bárányhimlőt a VZV (varicella zoster virus) nevű vírus okozza, ami a herpeszvírusok jó szokása szerint nem hagyja magát kipucolni az emberi szervezetből, az idegrendszer dúcaiban húzza meg magát, és bármikor elő tud jönni, ha az immunrendszerünk éppen legyengül. Az újraaktivizálódást övsömör néven ismerjük és utáljuk, az ezzel járó kellemetlen kiütéseket nagyjából az emberek egyharmada tapasztalja meg legalább egyszer életében. Idős korban ez az arány bőven 50 százalék fölé kúszik.
Érdekes módon Angliában éppen az övsömör volt a fő érv az oltás ellen, amikor legutóbb felvetődött az oltás széleskörű bevezetése. Az elmélet az, hogy a bárányhimlőn átesett felnőttek immunrendszere minden egyes alkalommal kap egy kis emlékeztető erősítőt, amikor a vírussal találkozik - és mivel minden gyerek átesik a betegségen, a felnőttek óhatatlanul is újra meg újra találkoznak ezzel a hatással a környezetükben. Csakhogy a kutatások azt mutatják, hogy az olyan helyeken, ahol a gyerekek körében évek óta 90 százalék feletti az oltottsági arány (skandináv országok, USA), nem volt érzékelhető növekedés a felnőttkori övsömörös esetekben.
A valódi ok sokak szerint inkább az lehetett, hogy a bárányhimlő elleni oltást az 1 éves korban kapott MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltásba építik be, ez az MMRV vakcina. Az MMR ellen viszont valóságos hadjáratot folytat az oltástagadó mozgalom, mert egyetlen, bizonyítottan meghamisított és megrendelésre készült, azóta sikerrel soha meg nem ismételt kutatás 19 éve összefüggést vélt felfedezni a védőoltás és az autizmus kialakulása között. Ezt azóta számtalanszor cáfolták, de hiába, sokan máig hisznek benne, a mi felmérésünk szerint Magyarországon 27 százalék gondolja úgy, hogy az oltások több bajt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak. A britek attól tartanak, hogy ha a sokat támadott MMR vakcinát még egy oltóanyaggal turbóznák fel, az csak olaj lenne a tűzre.
Vagyis végső soron Anglia meghátrált a tudományt tagadó, összeesküvés-hívő tömegek előtt. Annak ellenére, hogy maga az oltás a nyolcvanas évek óta létezik, és legalább 20-25 évnyi adatunk van arról, hogy mennyire hatásos, és mennyire kockázatos.
A hazai oltásellenesek egyik kedvenc érve, hogy Magyarországon kiugróan és indokolatlanul szigorú az oltások szabályozása, egy csomó vakcina kötelező, és törvény bünteti az elmulasztásukat. Miközben a fejlett nyugati országokban sokkal enyhébb szabályozás mellett sem dühöngenek a járványok. És valóban, a bárányhimlő elleni kötelező oltás elég ritka (Európában egyedül Lettország tette általánosan kötelezővé), a legtöbb helyen az ajánlott kategóriában van; akad ahol támogatja az állam, máshol mindenki maga fizeti.
De akkor hogy érnek el mégis 90 százalék körüli oltottsági arányt? Hát úgy, hogy a kötelezőséget a legtöbb országban ügyesen csomagolják, nem törvénnyel és büntetéssel riogatnak. Ehelyett egyszerűen azt mondják az ajánlások mellé, hogy az oltatlan gyerek egészségügyi kockázat, tehát nem mehet iskolába, mert ott veszélyt jelentene a többi gyerekre. Itt van például egy táblázat arról, hogy az oltásügyben híresen liberálisnak tartott USA-ban milyen oltásokat kérnek az egyes államok a beiskolázáshoz. A bárányhimlő-vakcina speciel az 50 államból 48-ban szükséges az iskolakezdéshez. Persze nem kötelező, csak azoknak a szülőknek, akik szeretnék, ha iskolába menne a gyerekük.
Ha valamit, hát ezt a hozzáállást érdemes lenne átvennünk, nálunk ugyanis a gyakorlatban a pénzbírsággal és gyermekvédelemmel fenyegetőzés mellett is simán bevihetők az oltatlan gyerekek az óvodába-iskolába.
Persze, azt nem állítja senki, hogy az oltásnak nincsenek kockázatai. A statisztika szerint a beoltott gyerekek nagyjából ötödénél jelentkezhet az oltás helyének átmeneti, enyhe, esetenként kicsit fájdalmas bedagadása; a tizedüknél láz, és egészen extrém ritka esetekben ennél súlyosabb reakció. Viszont az oltás 98 százalékos immunitást ad a bárányhimlő ellen. Innentől pedig lehet osztani-szorozni, de mindenképpen az jön ki, hogy az oltás kockázatai nagyságrendekkel kisebbek és enyhébbek, mint annak, ha oltatlan marad valaki. Tíz évvel az ajánlás bevezetése után Amerikában 90 százalékkal csökkent a bárányhimlős betegek száma, és 97 százalékkal a halálos eseteké.
Hasonló adatokkal érvel a hazai Gyermekorvosok Egyesülete is. Nekik Hódmezővásárhelyről vannak adataik, ahol a város 4 éve vezette be a kötelező és ingyenes oltást. A megbetegedések száma nagyjából a tizedére esett azóta.
De lehetünk még pragmatikusabbak: a költséghatékonysági elemzés szerint nagyjából 1,5 milliárd forintot takarítanánk meg, ha ezt az egész országra kiterjesztenénk. Ennyivel többet veszítünk most kiesett munkaidőben és a kezelések árában az évi kb. 36 ezer bárányhimlős betegen, mint amennyibe az oltás kerülne (igaz, szakértők ezt a számot és az egész elemzés hitelességét megkérdőjelezik). Hasonló számítások Amerikában több milliárd dolláros megtakarítást mutatnak az oltásoknak hála.
Itt persze lehet gyógyszerlobbit kiáltani, de a helyzet az, hogy az oltások a gyógyszeripar bevételének mindössze 2-3 százalékát adják, a maradékot meg olyan szerek és kezelések, amelyek egy részére épp az oltások miatt nem lesz többé szükség.