Pár órával Donald Trump beiktatása előtt hivatalosan is távozott a NASA éléről Charles Frank Bolden, akit Barack Obama nevezett ki 2009-ben az amerikai űrkutatási hivatal igazgatójának. A 71. évében járó Bolden utódja ideiglenesen Robert Lightfoot, Bolden helyettese lesz, aki ügyvezető igazgatóként vezeti tovább a NASA-t, amíg az új elnök ki nem nevezi az új, állandó igazgatót. Arról egyelőre nincs hír, hogy ki lehet majd Trump jelöltje a szervezet élére, akit a szenátus is támogat majd. (Elnézve, hogy milyen lassan, nyögvenyelősen halad a Trump-adminisztráció kiépítése, elképzelhető, hogy Lightfoot lesz a leghosszabb ideig hivatalban maradó ügyvezető igazgató.)

Charles “Charlie” Bolden volt a NASA 12. állandó igazgatója, egyben az első afroamerikai, aki betölthette ezt a magas tisztséget. Bolden tapasztalt űrhajósként vállalkozott a feladatra, őelőtte csak Richard Truly NASA-igazgató mondhatta el ugyanezt magáról.

A dél-karolinai Bolden középiskolai tanulmányai után haditengerészeti akadémián osztályelsőként szerzett elektromérnöki diplomát 1968-ban, ami után pilótának állt, majd végül a tengerészgyalogság kötelékébe került. A-6A Intruderrel repülő pilótaként több mint száz bevetésben vett részt 1972-73 között Vietnam, Laosz és Kambodzsa fölött. A háború vége felé visszatért az Államokba, és haditengerészeti tesztpilótának képezte tovább magát.

Több mint hatezer óra repült idővel a háta mögött jelentkezett űrhajósnak 1980-ban. NASA-karrierjének első szakaszában négyszer is járt az űrben: 1986-ban repült először a Columbia űrrepülőgép pilótájaként, 1990-ben a Discovery űrsiklót vezethette, társaival pályára állítva a Hubble űrtávcsőt, 1992-ben már mint parancsnok repült az Atlantison, illetve 1994-ben a Discovery űrsiklón.

Ezután visszatért a tengerészgyalogsághoz, hogy a tengerészeti akadémia egyik vezetője, majd később, 2003-as nyugdíjazásig a Japánban állomásozó amerikai erők parancsnokhelyettese legyen. 2009-ben jött Obama elnök felkérése, hogy az űrben járatos Bolden vezesse a NASA-t. Igazgatóként az ő nevéhez fűzódik a Constellation program törlése, amivel a Holdra való visszatérés helyett a Marsra jutás lett a NASA egyik fő célkitűzése – ezekkel párhuzamosan a vitatott megítélésű űrsiklóprogram is az ő irányítása alatt ért véget. Bolden igazgatósága alatt teljesedett ki jó pár nagy szabású NASA program: sikerrel landolt a Curiosity rover a Marson, jutott el a New Horizons űrszonda a Plutoig, a Juno a Jupiterig, és úgy tűnik jó úton halad a NASA kereskedelmi partnerprogramja is, aminek köszönhetően hamarosan megint amerikai űrhajóval juthatnak asztronauták a Nemzetközi Űrállomásra.

Január 12-én a washingtoni városházán tartotta szűk körben, NASA-alkalmazottak meghívásával kötetelen beszélgetéssel fűszerezett búcsúestjét, amin bejelentette, hogy január 20-án távozik hivatalából. “Az első két év szörnyű volt. Azt gondoltam, hogy megbuktam mint NASA-igazgató. Szörnyen kényelmetlenül éreztem magam. És azóta is úgy jövök be dolgozni minden nap, hogy rettegek mi fog történni aznap” – emlékezett vissza igazgatói karrierjére félig-meddig tréfásan az este során, és arra kérte a jelenlévőket, hogy legyenek a hivatal legjobb történetmesélői, akik el tudják hatásosan magyarázni másoknak, mit is csinál a NASA. Ő már többé nem teszi ezt, hivatalos NASA blogja nem frissül többet. Alábbi nagyképes válogatásunkkal búcsúzunk mi is tőle.