Óriási őrlőfogai és erőteljes állkapcsa volt a mai Délkelet-Kína meleg, nedves éghajlatú lápvidékén 6,2 millió éve élt vidrának. A kínai Jünnan tartományban megtalált kövületegyüttes egy nagyjából teljes agykoponyából, alsó állkapocsból, fogakból és végtagcsontokból áll - írja az MTI.

A Siamogale melilutra farkasméretű volt, nagyjából 50 kilogrammot nyomott és kétméteres lehetett, vagyis nagyobb, mint bármely ma élő leszármazottja - olvasható a Journal of Systematic Paleontology című szaklap aktuális számában.

„Úgy véljük, erőteljes állkapcsával roppantotta össze a táplálékállatok házát, héját, valahogy úgy, ahogy mai rokonai, bár azok kőeszközökkel zúzzák össze a kemény dolgokat. Ha a Siamogale melilutra nem volt elég okos az eszközhasználathoz, akkor talán az egyetlen lehetősége az volt, hogy hatalmas állkapcsa fejlődjön ki, ehhez megnövekedett testméret járult” - magyarázta Xiaoming Wang, a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum gerinces paleontológiai részlegének vezetője.

A megtalált koponya a kövülési folyamatban évmilliókkal ezelőtt összetört. A kutatók összetett képalkotó eljárások segítségével, számítógéppel rekonstruálták és felfedezték, hogy az ősállat koponyájának és fogazatának egyes vonásai a vidráéra, mások a borzéra hasonlítottak.

A ma élő vidrák közül a dél-amerikai óriás folyami vidra a legnagyobb, súlya elérheti a 32 kilogrammot. A legkorábbi ismert vidramaradványok 18 millió évesek. Viszonylag keveset tudunk a faj evolúciójáról, mert kevés kövület került elő.

Lehetséges, hogy a Siamogale melilutra nem a legnagyobb az ismert ősvidrák között, egy másik, Afrikában előkerült leletegyüttes talán nagyobb egyedé volt.