AZ MRSA nevű szuperbaktérium is ott lesz a tervek szerint február 14-én a Nemzetközi Űrállomást célba vevő SpaceX-rakéta csomagtartójában. Az antibiotikumokra érzéketlen baktériumtörzs nagyjából több embert öl meg évente, mint sok más, jóval híresebb kórokozó: a főképp a kórházi fertőzésekért felelős bacilus több áldozatot szed az USA-ban évente, mint az AIDS, a Parkinson-kór és a gyilkosságok együttvéve.

Ez alapján nem tűnik jó ötletnek pont oda vinni, ahonnan nem nagyon lehet elmenekülni, ha valami baj történik vele, de a készülő kísérlet megéri a kockázatot. A mikrogravitációs környezet ugyanis serkentőleg hat majd a baktériumtörzsekre. A földinél gyorsabb ritmusban kezdenek majd mutálódni, a kísérlet folyamán a kutatóknak így alkalmuk lesz megfigyelni, milyen következő variációk ellen kell felkészülni itt lenn a földön.

Ez az előny sokat segíthet abban, hogy a gyógyszerkutatók mégis felfedezzenek valami olyan szert, amely elpusztítja a bacilust a fertőzött szervezetben. A vizsgálatot egy 2015-ben kifejlesztett szerkezet segíti majd, amely a korábbi megoldásoknál gyorsabb, pontosabb és olcsóbb módszerrel teszi lehetővé a kórokozók megfigyelését. A mutációk megfigyeléséből születő tapasztalatokat a következő generációs antibiotikumokban építi majd be az orvostudomány.

Egyelőre azt nem lehet pontosan tudni, hogy is reagálnak majd pontosan a baktériumok az űrbe költözésre. A kutatók abban bíznak, hogy a mikrogravitációs környezet és az odafent tapasztalható extra sugárzás a megfelelő gének működését segíti majd. Korábbi tapasztalatok ezt mutatták, a MIR űrállomáson 2000-ben végrehajtott kísérletben a mutációs sebesség felgyorsulását mutatta.