1947. február 12-én helyi idő szerint 10:38-kor az akkori Szovjetunió távol-keleti részén található Szihote-Aliny-hegység felett hatalmas, a Napnál fényesebb felrobbanó tűzgömb húzott át, az írott történelem egyik legnagyobb meteorithullását okozva, írja a Csillagászat.hu. A 14 km/s-os sebességgel beérkező meteortest 5,6 km magasságban robbant sok tízezer darabra. A detonáció hatalmas volt, sok kráter is keletkezett ugyanekkor, a legnagyobb 26 m-es, a legkisebbek néhányszor tíz cm-esek.
A kivezényelt katonaság és a helybéliek több tonna feketére égett vasmeteoritot szedtek össze. A méretesebb példányok szovjet és külföldi intézetekbe, múzeumokba kerültek. Legnagyobb ismert darab az 1725 kg-s Moszkvában A Vernyadszkij Intézetben lett kiállítva. A Meteoritical Bulletin szerinti TKW (teljes ismert össztömeg) 23 t felett van, de hallottam már 50 t értéket is (ma is találnak kisebb darabokat). A tűzgömbről a neves szovjet festő, egyben szemtanú, P. I. Medvegyev készített vázlatot, majd festményt, amely az 1957-ben, a hullás tizedik évfordulója alkalmából kiadott bélyegen is látható.
A meteorit jelentőségét az adja, hogy a modern kor embere ekkor találkozott először kataklizmikus hatású meteorithullással. Egyrészt hatalmas mennyiség hullott, kráterek keletkeztek, másrészt rengeteg szemtanú látta több az eseményt száz km-es körzetben, harmadrészt akkor már modernebb anyagvizsgálati módszerek álltak rendelkezésre az összetétel vizsgálatához. A meteoritika tudománya sokat köszönhet ezen vasmeteorit tanulmányozásának.
A vasmeteorit IIAB típusú durva-oktahedrites szerkezetű, a kamacit (azaz alacsonyabb nikkel tartalmú fázis, más néven alfa-FeNi) lamellák mérete a több centimétert is eléri, ezért a vágott, csiszolt és étetett (savval mart) szeletein az ún. Widmanstätten-mintázat kevésbé látványos, mint a finom oktahedrites szerkezetű vasmeteoritoknál (pl. Gibeon, Muonionalusta stb.). Zárványai közül gyakori a schreibersit, ami egy FeNi-foszfid tartalmú ezüstösen csillogó zárványféle, ezenkívül főleg a troilit (Fe-Ni-szulfidos zárvány) fordul elő benne. Összetétele: 93% Fe, 5.9% Ni, 0.42% Co, 0.46% P, 0.28% S.
Mivel friss hullású vasmeteoritról van szó, így az olvadási kérge (angolul Fusion Crust, rövidítve FC) a vasmeteoritokra jellemző matt fekete, esetleg sötétkékes színnel. A friss hullás után a kéreg nedves környezetben hamar oxidálódik és vörös-barnás oxidréteggel vonja be a vasmeteorit felületét. Tehát a mintaszerű, fekete példányokat szinte kivétel nélkül speciális eljárással tisztították, ritka az eredeti állapotban fennmaradt és gyorsan begyűjtött állapotú hibátlan példány.
A Szihote-Aliny-vasmeteoritok látványos jellemzője a hulláskor megolvadt és a “menetszéltől” szétfolyt fém folyásvonalai (angolul flow-line). A felület a szebb példányoknál erősen és változatosan ún. regmagliptes (“ujjbenyomódás-szerű” mélyedések). A meteorit alapvetően kétféle megjelenésű: regmagliptes önálló példányok ( ez a szebb es egyben drágább ) illetve a repesz (srapnel ) alak.
Bár a meteoritot az 1947-es hullás után szisztematikus kereséssel nagy tömegben gyűjtötték be, de komoly gyűjtő expedíciók csak az 1980-as évek végén indultak újra. Korábban a Szovjetunió zárt világa miatt nem nagyon kerültek gyűjtőkhöz példányok, ez később megváltozott, és világszerte hatalmas érdeklődés fordult a Sihote-Aliny-meteorit töredékei iránt, melyek múzeumok és magángyűjtemények féltett darabjai.
2001-ben az UNESCO a Szihote-Aliny-hegység vidékén élő szibériai tigris és egy ritka bagolyfajta élőhelye miatt a világörökség részének nyilvánította a terület egy részét, egyben a meteorit hullási területe is védelem alá került. Mindezek következményeként, bár a 90-es évek elején alacsony volt a “meteorit piaci ára”, ez napjainkra az akkori 15-20 szorosára emelkedett. Nem ritka, hogy egyes orientáltan megolvadt, szoborszerű alakú példányokért a 15-20 USD/g árat is elkérik.