Egy járvány kitörése miatt a kihalás veszélye fenyegeti a már most is veszélyeztetett tatárantilopot Mongóliában: több ezer állat pusztult el, írja az MTI. Az antiloppusztulás hátterében az úgynevezett kiskérődzők pestise (PPR) áll, amely a szarvasmarhákról a közös legelő révén kerül át a szajgának (Saiga tatarica) is nevezett ritka fajra, derül ki a New Scientist cikkéből.

Az egyébként is csak tízezer egyedet számláló populáció negyven százaléka elpusztult a tél folyamán Mongólia nyugati részén - jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) helyi válságstábja és az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Ulánbátorban. A járványt eddig nem sikerült megállítani, ezért további antilopok fognak elpusztulni.

"Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kihalás kockázatát. A vírus nagy valószínűséggel a szomszédos országokból érkezett, mivel genetikai rokonságot mutat egy 2013-2014-es kínai járványt okozó vírussal" - mondta Bouna Diop, a FAO szakértője. A fertőzött állatok valószínűleg átvándoroltak az országhatárokon. A betegség először 2016 augusztusában ütötte fel a fejét Mongóliában. A szarvasmarhákról terjedhetett át az antilopokra.

A régió szajgáinak kihalása a mongol sztyeppét is érintené. "A faji sokszínűség és az ökoszisztéma egészsége kéz a kézben járnak. Ha nem lesz több antilop, annak potenciális hatásai még generációkon át érezhetőek lesznek" - mondta Diop.

A jellegzetes fejű, duzzadt orrüregű, nagy szemű és erősen előugró szemöldökű, gyűrűs szarvú állat, amely képes túlélni a hőmérséklet drámai mértékű változásait is, a Föld legveszélyeztetettebb fajai közé tartozik. Már csak Oroszországban, Kazahsztánban és Mongóliában fordulnak elő nagyobb populációi.

Kazahsztánban 2015-ben tizedelte meg az állományt egy tömeges kipusztulási hullám. A Nabu környezetvédelmi szervezet szerint csak a közép-kazahsztáni régióban egy baktérium okozta járványban több mint 200 ezer állat pusztult el. 2016 közepén már csak 36 200 példány legelészett ott, egész Kazahsztánban alig 108 300 példány élt.