Példa nélküli a Semmelweis Egyetemen megszületett és két óra múlva elhunyt sziámi ikerpár esete. Példa nélküli, mert bár 1970 és 2001 között 47 sziámi ikerpár született – közülük csak néhányan maradtak életben és élték túl a szétválasztó műtétet –, az utóbbi években rendkívül ritka az ilyen terhesség hazánkban, sziámi koraszülésről pedig egyáltalán nem tudunk.
Meg nem erősített sajtóértesülések szerint a győri nő ikrei a mellkasuknál voltak összenőve, egyetlen közös szívük közös szívburokban vert. A Semmelweis Egyetem az édesanya kérésére, a betegjogokat tiszteletben tartva nem ad bővebb tájékoztatást az ügyben, mindössze annyit közöltek, hogy az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán világra hozott sziámi koraszülött ikerpár “súlyos, az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességekkel született”. Az egyetem közleménye szerint “az édesanyát egy vidéki kórházból szállították a terhesség 28. hetében a legmagasabb progresszivitási szintű, azaz a legsúlyosabb eseteket is ellátó fővárosi intézménybe. A klinikán az ilyenkor szükséges vizsgálatokat követően, a terhesség 29. hetében császármetszéssel segítették világra a gyermekeket, akik mindössze két órát éltek”. A rengeteg felmerülő kérdésre megpróbáltunk válaszokat kapni több szakértő megkérdezésével.
Több tényezőtől függ, hogy időben felismerik-e egy terhesség esetében, hogy az anya méhében sziámi ikrek fejlődnek, mondta az Indexnek dr. Papp Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem szülész-nőgyógyász szakorvosa. Ha jár terhesgondozásra az anya és rendszeresen részt vesz ultrahang-vizsgálatokon, a terhesség 12. és 18. hete között ki kell hogy derüljön az efféle súlyos fejlődési rendellenesség. A hazánkban használatos ultrahangkészülékek segítségével a tapasztalt orvosok már egész korán képesek felismerni, hogy baj van.
Az, hogy egy anyának jogában állna a terhesgondozást megtagadni, a terhessége alatti szűrővizsgálatokon nem megjelenni, dr. Papp Zoltán szerint vitatható.
Az a nő, aki terhességet vállal, felelősséget vállal gyermeke egészségéért is, kötelessége az anyának orvosi felügyelet alatt kihordania gyermekét.
Magyarországon rendkívül ritka, hogy sziámi ikreket szüljön egy nő. Hazánkban az a gyakorlat, hogy szinte minden esetben a terhesség megszakítása mellett döntenek a szülők az orvosokkal egyetértésben, ezért is nem született Magyarországon sziámi ikerpár az utóbbi években, magyarázta a professzor. Nyugati országokban előfordul, hogy nem súlyos esetekben a sziámi ikrek kihordása mellett döntenek, és születésük után, sebészi úton szétválasztják őket, de a műtét ilyen esetekben is csak nagyon ritkán eredményes.
Sziámi ikrek születése rendkívül ritka, nagy részük nem életképes, bár ez természetesen nagyban függ az összenövés mértékétől, mondta az Indexnek dr. Prodán Zsolt, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Csecsemő- és Gyermekszívsebészeti osztályának vezető főorvosa. Minél több szerv közös, közös keringéssel, annál bonyolultabb technikai, orvosi etikai és jogi kérdések merülnek fel – szélsőséges esetben akár az is, hogy egy vagy két személyként anyakönyvezhető-e.
Ultrahangvizsgálaton a 12-13. héten már megállapítható, ha a magzatok sziámi ikrek. Ezután a minta már adott, az összenövés mértéke nem fog csökkenni, már ebben a keretben alakulnak ki a szervek és dől el, hogy azok mennyire lesznek közösek. „A 13. héttől már nagy kérdés, hogy mit csináljunk. Vannak esetek, amikor valóban át kell gondolni, hogy érdemes-e folytatni a terhességet, de törvényileg ez szigorúan van szabályozva” – mondta a GOKI vezető gyermekszívsebésze. (A hatályos törvényi szabályozásról lásd a cikk alján a keretes részt.)
Ha egyáltalán felmerülhet a szétválasztási műtét, az közös belső szervek esetén nagyon komoly előkészületet és csapatmunkát igényel.
És nem merülhet fel az sem, hogy az egyik gyermeket a másik rovására mentjük meg.
A szívsebész szerint, komoly diagnosztikai háttérrel, a szervek elválasztásának vizsgálatára érfestéssel, MR-rel, CT-vel feltérképezve a helyzetet lehet megtervezni egy ilyen műtétet, máj- és szívspecialisták jelenlétében.
Erre valószínűleg ebben az esetben nem is lehetett idő, hiszen a sziámi ikrek két órán belül meghaltak, legfeljebb az első konzultációk indulhattak el, azt vizsgálandó, hogy egyáltalán van-e esély a túlélésre. Bár Prodán elmondta, gyerekszívsebészként ő maga is a maximumra törekszik, pesszimizmussal nyilván nem lehetne nekikezdeni semmilyen komoly műtétnek.
Hogy miért döntöttek a nő orvosai a terhesség 29. hetében a császármetszés mellett, csak találgatni lehet. Amit a Semmelweis Egyetem közleményéből tudni lehet, az, hogy az ikerpár a 29. héten született meg császármetszéssel. A konkrét ügyről érdemben egyetlen általunk megkérdezett orvos sem akart nyilatkozni, hiszen fontos részletek nem ismertek, például, hogy az édesanya volt-e a 12. és a 20. hét körüli ultrahangvizsgálatokon. Ha nem, akkor a terhesgondozási rendszer nem szűrhette ki a rendellenes terhességet. Ultrahang nélkül ugyanis ezt megállapítani nem lehet. Meg nem erősített információink szerint egyébként a győri nő részt vett terhesgondozáson, és járt rendszeresen ultrahangszűrésre, és a sziámi terhességet fel is ismerték még a terhesség 20. hete előtt. Amennyiben ez így történt, az további kérdéseket vet fel.
Közös szívburokkal született sziámi ikrek szétválasztása ugyanis szinte elképzelhetetlen. Egy Indexnek nyilatkozó gyermekkardiológus szerint ilyen kettős nyitott szívműtétet valószínűleg sehol sem tudnának végrehajtani. Nem világos az sem, hogy végül miért került sor a korai császármetszéses szülésre? Előfordulhat, hogy az összenőtt szívburok miatt elégtelen szívjelzések érkeztek a magzatoktól, emellett az anya egészségi állapota is szerepet játszhatott a döntés meghozatalában.
A gyermekszületéseket illetően a 24. hét a vízválasztó, előtte vetélésről, utána születésről lehet beszélni. A 28. hétig nagyon csekély az esély a túlélésre, utána már sokkal nagyobb, bár a szövődmények veszélye még akkor is óriási: a legtöbbet koraszülöttet agyvérzés érheti, mivel az agyi érhálózatuk még fejletlen. A tüdő fejletlenségéből is sokféle szövődmény adódhat, és nagy a vakság veszélye is, bár lézeres kezeléssel a vaksághoz vezető sejtburjánzás jó esetben megállítható.
Ha egy magzat tehát a 28. hétig egészségesen fejlődött, akkor is óriási kockázatot jelent a koraszülés, de a mai technológia mellett az egyébként egészséges babáknak jó esélyük van a túlélésre. Természetesen az ikerterhesség további rizikót jelent, de vannak Magyarországon 29. hétre született ikrek, akik felnőttek. Hazai koraszülött sziámi ikrekről viszont nem tudni.
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény ötödik és hatodik paragrafusa foglalkozik a terhesség megszakításával. A jogszabály így fogalmaz:
5.§
6.§
Cover fotó: Koraszülöttek ellátásához használt műszerek a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának koraszülött intenzív osztályán. Bruzák Noémi/MTI