2017. március 12., vasárnap 15:36
Jó pár éve már, hogy az urbanisztikai turizmus teret hódított, és egyre másra szerveződnek a különféle városi séták, felfedezőutak. Ezeknek köszönhetően egyre többen járnak nyitott szemmel Budapesten, egyre többen ismerik fel és érzik magukénak a főváros épített örökségét, történelmét, közel- és régmúltját.
Van azonban az emberi léptéknél sokkalta ősibb múltja Budapestnek, ami leginkább csak tüzetes szemügyre vétellel, jól célzott vizsgálódással jelenik meg előttünk, ha sikerül a beton és aszfalt mindent elfedő rétegein meg-megnyíló ablakokon belesni. Szűk egy hónapja jelent meg a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozásában a Budapest Geokalauz című kiadvány, ami a főváros valamint közvetlen környezete földtanával, vízföldtanával foglalkozik, és az évmilliókkal ezelőtti világ napjainkban fellelhető nyomait lehet a segítségével feltérképezni.
A nagy alakú, bő háromszáz oldalas, térképmelléklettel ellátott kötet tulajdonképp a 2010-ben kiadott Magyarország földtani atlasza országjáróknak túrakönyv (és interaktív térkép) ikertestvére, mutatta be a kötetet az Indexnek Maros Gyula, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani Kutatási Főosztályának vezetője, a könyv egyik szerzője. A Budapest Geokalauz kimondottan a főváros és vonzáskörzete földtörténetéről, vizeiről, barlangjairól, földrajzáról és az épületek díszítő- és építőköveiről nyújt részletekbe menő, tudományosan megalapozott, de azért olvasmányos, és nem utolsó sorban roppant érdekes, képekben, illusztrációkban gazdag leírásokat.
A kötet egy általános földrajzi, földtani, vízföldtani bevezető után 75 objektum részletes leírását adja, és itt objektum alatt komplex földtani egységekről van szó, mint számos sziklakibúvás, fürdők, vagy például a Belváros, a maga öt felkeresésre mindenképp érdemes épületével (Országház, Nemzeti Bank, Bankcenter, Bazilika, Városfal). Tudták például, hogy a Szent István Bazilika padlójában ezerszám találni őslényfosszíliákat?
A Geokalauz egyik legizgalmasabb része – a középületeink földtani leírása mellett – a metróvonalak építésekor és felújításakor felhasznált kövek kimerítő bemutatása. A földalatti állomások, amiket leginkább észre sem veszünk miközben tömegközlekedünk, ugyanis szintén hemzsegnek a földtörténeti látnivalókban – csak a Deák téri szintek bejárása, felfedezése megér egy jó órányi kompakt túrát.
A kötet végéhez csatolt 1:50 000 méretarányú földtani mellékleten kívül mindegyik fejezetben külön részletes földtani és síkrajzi térképet is talál az olvasó. Mindez elérhető online változatban is egy interaktív térkép formájában, amelyen a térképi foltok egy kattintásra megmondják magukról, hogy kicsodák-micsodák, az egyes objektumokra kattintva pedig a könyv vonatkozó fejezete tölthető le pdf-formátumban.
Az alábbi, teljes egészében a Geokalauzra hagyatkozva készült képsorozattal egy egésznapos, de azért nem túl megerőltető sétán felfedezett földtani látnivalókat mutatjuk be, Pest és Buda egymáshoz viszonylag közel eső részeire szervezett expedíció eredményeképp.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Lechner Ödön tervezte épülete részleteiben és egészében is a földtan, a geológia motívumait ötvözi a szecessziós stílus elemeivel. (Az Art geo palota a Stefánián című pazar képeskönyv remekül be is mutatja ezt.) A páratlanul szép belső tereket triász és jura időszaki mészkövek díszitik. A képen látható korlát alapanyaga a sárgás, testszínű, Máriagyűd környékén bányászott felső-jura szársomlyói mészkő. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Westend bevásárlóközpontban – és általában a plázák többségében – igen változatos díszítő- és építőkőfajtákat találni, a Föld szinte minden kontinenséről. Ehhez persze erősen kell koncentrálni, hogy a kereskedők, boltok áruja helyett a falakat, oszlopokat és a padlót figyeljük. A Westend földszintjén a szökőkutas központi tér szélén sárgásfehér színű, középső-jura mészkővel borított oszlopokat találunk, a rétegzett kőzetben pedig számtalan apró fosszíliát kagylókat, csigákat, krinoideák és korallok maradványait – fedezhetünk fel. A Moca Creme fantázianevű kőzetet a portugáliai Alcanede környékén bányásszák. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Westend főként emeleti, világos tónusú padlóburkolatai is beszédesek a maguk módján. Fentebb gneisz látható, ami egy enyhén irányított szövetű granitoid kőzet, amelyben az eredeti ásványok a nyomás és hőmérséklet hatására irányítottan átrendeződtek. A képen egy megszilárdult kőzetolvadékkal cementált törést is látunk, amely mentén a kőzet darabjai elmozdultak. Ez jól látható a szürke sáv megszakadásán. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A metróvonalak állomásai is jócskán tartogatnak meglepetéseket. A Deák téri állomáson egy órát is el lehet bóklászni a három földalatti szinten. A 3-as metróhoz vezető mozgólépcsők tetején a vöröses tardosi mészkőlapokban tucatnyi őslényfosszília található. A képen egy lábasfejű Atractites váza látható. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Ammonitesz háza a jura korból származó tardosi mészkőben. Ezek a puhatestűek közé tartozó lábasfejűek kamrákkal tagolt házukban éltek, amelyben a levegő-víz arányát változtatva süllyedtek-emelkedtek az óceánokban, akárcsak ma élő rokonaik, a csigáspolipok (Nautilusok). (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Késő-krétakori, csiga- és kagylómaradványokat tartalmazó dolomitos mészkő a hármas metró szintjén, a Deák téren. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Jura kori ammonitesz-maradvány a kettes metró szintjének siklósi vörösmészkőből rakott falában. Ez az élőlénycsoport ugyanúgy a kréta végi kihalásnak esett áldozatul, akárcsak a dinoszauruszok. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Labradorit Blue fantázianévre hallgató sötétszürke, már-már fekete anortózit prekambriumi korú, már nem is évmilliókban inkább milliárdokban mérhető keletkezési idejű kőzet. Az Ukrajnából hozott kőlapok a kettes metró szintjén az üléseket választják el. Megfelelő szögben nézve, a beeső fény hatására világoskéken irizáló kristályokat lehet benne megfigyelni. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Bulgáriából hozott vraca mészkő a kisföldalattihoz vezető folyosó falán. Kréta kor. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Dohány utcai zsinagóga lábazata jura időszaki vörös, ammoniteszes, gumós mészkő felhasználásával készült. A vaskerítés és a lábazat találkozásánál egy jókora ammonitesz-maradvány fedezhető fel. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Édesvízi mészkő a zsinagóga Wesselényi utca felőli falán. A kerekded szemcsék bár kavicsnak látszanak, de valójában egy-egy növény szárdarabjai vagy csigahéj körül koncentrikusan kivált mészanyagú gumók metszetei. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Egy szép állapotban megmaradt ammoniteszváz a zsinagóga lábazatában. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Változatos vázak fedezhetők fel a Szent István Bazilika falát szemmagasságban borító jura korú vörös mészkőben. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Bazilika bejárati kapuja, a portikusz kőkeretét carrarai márványból készült faragványok díszítik. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Bazilika belseje is változatos földtani képződményeket rejt, csak a lábunk alá kell nézni. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A padló sötétszürke, fekete táblái számtalan fehér korall-, krinoidea- és kagylótöredéket tartalmaznak. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az alsó-karbon kori, a díszítőkőiparban „belga márvány vagy (tévesen) belga gránit, petit granite (kis gránit)”-ként emlegetett tengeri mészkőben hemzsegnek az egykor volt őslények. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Szinte él a Bazilika padlója. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Őstengeri állat váza. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Több százmillió éves fosszíliák társaságában zajlanak a misék. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Bankcenter épülete előtt álló szoborcsoport, a két, kőből faragott, csavart oszlop és a „Möbius-szalag” üledékes kőzetből, gerecsei, jura ammoniteszes mészkőből készült. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Az egyik oszlop közelebbről szemlélve. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Parlament homlokzatainak, tornyainak és a kupola díszítésére félmilliónál is több díszkövet faragtak eredetileg szarmata korú durvamészkőből (Tinnyei Mészkőből). Az épület külső kőfaragványai azonban – leginkább a rossz városi levegő miatt – hamar pusztulásnak indultak, a felületek, a faragványok élei és sarkai elmállottak, lekoptak. Az Országház külső kőburkolatának teljes cseréje 2013-ban fejeződött be, ma már ellenállóbb, Süttő térségéből származó, pleisztocén édesvízi mészkő burkolja a Steindl Imre tervezte épületet. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Duna-parton, a Parlament előtti rakpartszakasz gerecsei jura pisznicei mészkőből faragott tömbökkel van kirakva. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Több helyen is tenyérnyi ammonitesz fosszíliák mutatják a mészkő korát. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Lánchíd pillérei jól elkülönülően kétféle kőből állnak: szürkés színű mauthauseni gránit veszi körül a hídtest alatt lévő, négy sornyi sárgás szarmata durvamészkövet. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Úgy tűnik, mintha egy Ammonitesz halványan kivehető lenyomata lenne a lukacsos mészkőben a Budai Vár egyik kövében. De mivel ez édesvízi mészkő, amiben már nem lehetnek ammoniteszek, mert rég kihaltak, ez csak a természet játéka. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Várhegy fölső rétegeit alkotó édesvízi mészkő a teljes beépítettség miatt csak kevés helyen látható, a fehér, szürkésfehér, kemény kőzet néhol bukkan csak ki a földből. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Lukács fürdő ivócsarnokában a szökőkút zuhányai mészkőből készült, a korlátok, oszloptalapzatok anyaga jura korú (sárga és vörös) siklósi mészkő, középső-triász zuhányai mészkő és vörös, jura korú pisznicei mészkő. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Lukács fürdő pénztáránál és a várócsarnokban a padlóburkolat fekete márványlapjaiban jól láthatók a felaprózódott rózsaszín földpátszemcsék, a fehér kvarckristályok a sötét szilikátrétegek közt. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
A Budapest Geokalauzból 3000 példányt nyomtattak, de mivel kereskedelmi forgalomba nem kerül, a
Földtani Intézet Könyvtárától ismeretterjesztési célú példányt igényelhet bárki. Az Intézet szívesen fogad 5000 Ft/kötet felajánlást az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány (ELGA) részére. Számlaszám: 10200892-31410618-00000000 ABN AMRO Bank.