Elkészült a Föld mágneses mezejének új térképe, melyhez az Európai Űrügynökség Swarm-műholdjainak mérései szolgáltatták az adatokat.

A végeredményen látszik a mágneses mező kókuszhéjhoz hasonló kinézete és szerepe is: ez az a láthatatlan védőpajzs (oké, a kókuszhéj pont nem láthatatlan), amely védi a Földet és a rajta létező életet a napszél és a világűr sugárzásának káros hatásaitól.

A mágneses mező keletkezéséhez szükséges folyamat kb. 3000 kilométerre a földfelszín alatt zajlik, itt kavarog az olvadt vasból és nikkelből álló külső mag. A kutatások szerint a mágneses mező mintegy 94 százalékát adja ez a dinamó-mechanizmusnak is nevezett jelenség, a maradékot pedig részben a Földet körülvevő elektromos áramlatok, illetve a földkéreg külső rétegében, a litoszférában található mágneses kőzetek adják.

A most közreadott térkép pontosan az utóbbi, amúgy nehezen mérhető rétegnek az egyik legpontosabb ábrázolása, mely részben a Swarm adataiból, részben pedig egy korábban működő német műhold, a CHAMP adataiból keletkezett egy újszerű feldolgozási eljárás eredményeképp.

A Swarm-misszió vezetője, Rune Floberghagen szerint a földkéreg megértése nem egyszerű feladat, hiszen nem lehet egyszerűen lefúrni és elemezni a mintákat, szükség van az űrből történő megfigyelésre is ahhoz, hogy a külső, szilárd héj tulajdonságait jobban megértsük.

Az ilyen, minden korábbinál részletesebb megfigyelések teszik lehetővé, hogy a kutatók megtaláljanak olyan, egyelőre megmagyarázatlan anomáliákat, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaság egyik városa, Bangui közelében erősebb a földkéreg mágnesessége, mint máshol. A legjobb tipp szerint egy 540 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódás a legvalószínűbb, de a kutatók pont a Swarm mostani eredményeihez hasonlókkal tudnak pontosabb válaszokat adni az ilyen kérdésekre.

Ugyanakkor a térkép a mágneses pólusok vándorlását és a korábban történt teljes fordulatokat is segítenek megérteni azzal, hogy mutatják az ezen folyamatok által hagyott csíkokat a mágneseződött kőzetekben.