Néhány hónapja magyar orvosok egy csoportja háborút indított a kalcium ellen – a hazai orvosok nagy része ugyanis megszokásból kalciummal kezel olyan betegségeket, amikre az bizonyítottan hatástalan. Az orvosi tankönyvekben sem szerepel már évtizedek óta, de a megszokás ennél még mélyebben gyökerezik a magyar orvostársadalomban. Kikértük az elmúlt pár év gyógyszerforgalmi adatait, hogy kiderüljön, mekkora is ez a probléma. A statisztika szerint a felesleges gyógyszerekre kidobott pénz milliárdokban, a félrekezelt páciensek száma bőven százezrekben mérhető.
Torokgyulladás, meghűlés, vírusfertőzés, nátha, allergiás reakció – ezekre szokás itthon kalciumot felírni, az orvostudomány jelen állása szerint tök feleslegesen. Egy nagyjából nyolcvan éve tévhitben él a magyar orvostársadalom jó része: az évtizedekkel ezelőtt végzett, tapasztalt orvosok a mai napig ajánlják, és ezt adják tovább fiatalabb kollégáiknak is, annak ellenére, hogy az orvosi egyetemen már réges-rég nem tanítják.
Nem csak az a gond, hogy ilyenkor feleslegesen terhelik a betegek szervezetét hatástalan szerekkel. Egy súlyosabb allergiás reakcióba akár bele is halhat az ember, ha a kalcium hatására vár, ahelyett, hogy antihisztamint kapna. A jelenségről, és a kalcium téves használata ellen indult orvosi kezdeményezésről itt írtunk bővebben.
Az egész történetben csak egy bizonytalan pont van: hogy valójában mennyire elterjedt a kalciumos tévhit, mit is jelent az, hogy az orvosok “jó része” erre-arra kalciumot ír fel feleslegesen. Ezért aztán kikértük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől az elmúlt öt év gyógyszerforgalmi adatait, aminek a tanulsága a címben is jelzett másfél millió,
Mindezért nagyjából 1,4 milliárd forintot hagytunk ott a gyógyszertárakban, amihez a TB 344 millió forint támogatással járult hozzá a közös kasszából. És hogy még rosszabb legyen az összkép: ezek az adatok kizárólag az allergiára, vírusos fertőzésre, és heveny orr-garatgyulladásra (magyarul megfázásra) adott, TB-támogatott, kalciumtartalmú gyógyszerekre vonatkoznak. Vagyis ez csak a vényre kiváltott, orvos által felírt gyógyszerek mennyiségét mutatja meg; az ilyen tünetekre, akár orvosi tanácsra, akár önszorgalomból meg- és bevett, nem vényköteles szerekkel, vitaminkészítményekkel, pezsgőtablettákkal együtt ennek a többszöröse lehet az értelmetlenül megvett és beszedett kalcium mennyisége.
Az évi kb. 300 ezer doboz felesleges kalcium nagyjából felét allergia ellen írják fel az orvosok. Ez jelenti a legnagyobb gondot, hiszen a nátha vagy egyéb enyhe vírusfertőzés úgyis elmúlik magától, nem oszt, nem szoroz, hogy közben túladagoltuk-e kicsit a kalciumot, vagy sem (a durva és rendszeres túlfogyasztás egyébként veseelégtelenséghez vezethet). Allergiánál viszont súlyos következménye lehet a félrekezelésnek, hogy mást ne mondjunk, Magyarországon a felnőtt népesség kb. 4 százaléka fokozottan érzékeny a méh- és darázscsípésre, számukra az allergiás reakció akár halálos kimenetelű is lehet.
A NEAK adatai azt mutatják, hogy 2015 volt a csúcs a felesleges kalciumfogyasztásban, aztán tavaly - valószínűleg a lázadó orvosok facebookos kezdeményezésének és felvilágosító munkájának köszönhetően - megtorpant az addigi lassú emelkedő trend, és komoly visszaesést mutatnak a számok. Igaz a rég nem látott alacsony adat is elég rémisztő: 288 ezer doboz gyógyszer 300 millió forint értékben, és sokadszor mondjuk: tök feleslegesen.
De vajon kik írják fel és szedik be ezt a másfél millió doboz gyógyszert? A 2016-os forgalmi adatokat kikértük megyékre lebontva is, hogy kiderüljön, merre vannak a nagy kalciumgócok az országban. Mivel nem lenne sok értelme a 200 ezer fős Nógrádot az 1,2 milliós Pest megyével, vagy pláne Budapesttel összehasonlítani ilyen szempontból, inkább azt csináltuk, hogy az országos átlaggal hasonlítottuk össze az egyes megyék egy lakosra jutó gyógyszerfogyasztását.
Nos, mint kiderült, Magyarország kalciumfellegvára Tolna megye, ahol tavaly nagyjából ugyanannyi kalciumot írtak fel feleslegesen, mint a nyolcszor népesebb Budapesten. Tolna toronymagasan vezet az országos átlag 380 százalékára rúgó fogyasztásával, de Baranya és Bács-Kiskun sem lehet büszke a maga 230, és 180 százalékos arányával. A lista túlsó oldalán Vas megye vezet, ahol az országos átlag 36 százalékát teszi ki csak a felesleges kalciumfogyasztás, Veszprém és Budapest áll még a dobogón, 50 százalék körüli értékekkel.
Érdekes kilengéseket lehet látni az adatokban, ha tovább bontjuk őket a három nagy betegségcsoportra, amire hatástalan a kalcium, mégis adják (allergia, megfázás, vírusfertőzés) - ez megmutatja, hogy hol milyen tévhitek erősek, és melyek gyengék az orvosok körében. Békés megye például allergiára és meghűlésre is szinte pontosan az országos átlagnak megfelelő adatokat mutat, vírusfertőzésnél viszont csak annak 33 százalékát. Győr-Sopron pontosan ennek az ellentettje, az első két kategóriában átlagos, vírusfertőzésre viszont az átlag 230 százalékát fogyasztja. És így tovább, kattintgassa bátran interaktív térképünket további érdekességekért.
Érdekes dolgok látszanak a kalciumfogyasztás alakulásának havi bontásából is. Itt szintén a 2016-os adatokkal dolgoztunk, viszont külön-külön néztük az egyes betegségekre felírt gyógyszereket. Összegezni azért nincs sok értelme, mert a megfázás meg az allergia szezonja pont egymással ellentétesen van a naptárban. Legalábbis ezt gondolná az ember, de az adatok azt mutatják, hogy a kalciumfogyasztás szempontjából alig-alig van olyan, hogy szezon. A téli és nyári hónapok gyógyszerfogyasztásában alig kétszeres a különbség, holott az ember tapasztalatból azt gondolná, hogy maguknak a megfázásoknak, és a (pollen, rovarcsípés) allergiás eseteknek a száma ennél sokkal erősebben hullámzik a tél és a nyár között.
Erre egy lehetséges magyarázat lehet olyan orvosok létezése, akik minden hasonló tünetre reflexből felírják a kalciumot, aztán szevasz, ártani nem árt, a beteg immunrendszere majd elvégzi a többit. Csak hát ez egy centit nem enyhít azoknak a szenvedésén, akiknek így hatóanyag segítsége nélkül kell megküzdeniük a tünetekkel. Az már a felírt gyógyszermennyiségből is látszik, hogy ők nem kevesen vannak, de van ennél pontosabb adatunk is arról, hogy mennyien. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Tételes Egészségügyi Adattárának statisztikája szerint 2010 és 2015 között
Azt persze nem tudjuk, mennyi lehet az átfedés az egyes esetek között, de nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy több százezren kaptak az elmúlt években totálisan hatástalan gyógyszert az allergiájukra, vagy megfázásra, szénanáthára, gyulladásra, vírusfertőzésre.
Fontos kiemelni, hogy mindez nem azt jelenti, hogy a kalcium úgy általában valami haszontalan szemét lenne. Erről szó nincs: a kalcium létfontosságú a szervezetünk számára, és a csontjaink és izomzatunk egészsége érdekében napi 800-1000 milligrammot erősen ajánlott belőle fogyasztani. Még csak azt se mondhatjuk, hogy gyógyszer hatóanyagaként nem jó semmire, a csontritkulás, avagy oszteoporózis kezelésében kiemelt szerepe van például.
Viszont ha legközelebb a doki allergiára vagy megfázásra akarja felírni, óvatosan és tisztelettudóan azért kérdezze meg tőle, hogy egészen biztosan ezt ajánlják-e az orvosi szakkönyvek.