Március vége óta forrnak az indulatok Francia Guyanában, Franciaország Atlanti-óceánon túli megyéjében, az Európai Unió legtávolabbi csücskében, ami az Európai Űrügynökség (ESA) illetve a Francia Űrkutatási Központ (CNES) közösen használt űrkikötőjének otthona. A guyanaiak megélhetése nagyban függ az űrközponttól és az azt kiszolgáló létesítményektől, elégedetlenségük oka pedig az, hogy a kiszolgáltatott kapcsolatban lévő francia megye gazdasága, szociális és közbiztonsága nem profitál kellő mértékben az űrkikötő ott létéből.
Az egyenlítő közelében lévő Kourou űrkikötője – Centre Spatial Guyanais (CSG) – mint szimbolikus komplexum, hamar a tiltakozások középpontja lett. A Guyana űrközpontból indulnak ugyanis az ESA Vega, Szojuz és Ariane 5 rakétái, amik az űrkutatási eredmények mellett nem elhanyagolható mértékű bevételt is hoznak a központnak, a kereskedelmi szektorból érkező megrendelések révén. Mindeközben a térség többi része krónikus alulfinaszírozástól nyög, a kb 237 ezer fős népesség java része nyomorúságos körülmények közt tengeti életét.
Az AFP jelentése szerint március 20-án volt az első alkalom, hogy a helybéliek utakat torlaszoltak el az űrközpont környékén, ezzel arra kényszerítve a működtetőket, hogy halasszák el az aznapra kitűzött Ariane 5 startot, ami brazil és dél-koreai műholdakat állított volna Föld körüli pályára.
A tüntetők azt szeretnék, hogy Franciaország afféle Marchall-tervként nyújtson 2,5 milliárd eurós azonnali pénzsegélyt Guyanának, amiből fedezni lehetne a legfontosabb, halaszthatatlan kiadásokat. Így például az utak rendbetételére, oktatási intézményekre, internetre, infrastrukturális fejlesztésekre, modern kórházi felszerelésekre, közintézmények adósságrendezésére, közbiztonságra és úgy általában a szegényebb környékek felhozására kell a pénz. Ugyanis, aki nem a hitech űrközpontban dolgozik, az jellemzően szegénységben él, az ország Kouroun kívüli részei rendkívül fejletlenek, elmaradottak.
Jól szemlélteti ezt a helyzetet az űrközpontban dolgozó mérnökök magas falakkal, biztonsági szolgálattal védett rezidenciái és a helybéliek festetlen, sokszor farostlemezből és hasonló olcsó, rossz építőanyagokból tákolt kunyhói közti kontraszt.
A tiltakozások akkor újultak ki pár nappal ezelőtt, amikor a francia Miniszterelnök Bernard Cazeneuve visszadobta a tüntetők követelését, és csak egymilliárd eurót ajánlott azonnali segélyként.
A több ezer fősre duzzadt demonstráló tömeg valósággal megszállta az űrközpont környékét, újfent eltorlaszolva a ki és bevezető utakat. A guyanaiak közt nem túl népszerű François Hollande kormánya nyugalomra intette a helybélieket, miközben rohamrendőröket vezényeltek az űrközpont védelmére. A tiltakozók megszállták azokat az utakat is, amin az Ariane 5 rakétákat szokták szállítani az összeszerelőcsarnokból a startállásra, ezzel ismét lehetetlenné téve a rakéta indítását, írja a Space News.
A tiltakozások vezetői végül április 5-én, szerdán meghívást kaptak az űrközpontba, hogy tárgyaljanak annak igazgatójával, Didier Faivre-rel. A Spaceflight Insider helyi tudósítása szerint a tüntetők immár 3,1 milliárd eurót követelnek a francia kormánytól, az Európai Uniótól és az Európai Űrügynökségtől, és továbbra is elutasítják az egymilliárdos ajánlatot.
Didier Faivre hangsúlyozta, hogy a Európa űrhajózási törekvéseit és Guyana érdekeit összhangba kell hozni, mivel mindkét fél egymásra van utalva ebben a helyzetben. Az igazgató szerint a hatvanas években létrehozott űrközpont hozzájárul a térség, a környező közösségek fejlődéséhez, munkahelyeket teremtve és anyagi forrásokat biztosítva. Biztonsági okokra hivatkozva a vezetőkön kívül mást nem engedtek az űrközpontba, így a tüntetők nem vonulhattak végig a kerítésen belüli, szigorúan őrzött utakon. A tüntető tömeg végül elhagyta az űrközpont közvetlen környezetét, szóvivőjük szerint kellő erőt és határozottságot mutattak a francia kormány felé.
A tiltakozások miatt az űrközpont menetrendjében további csúszásokra lehet számítani. Jelenleg négy műholdat készítenek fel eljövendő küldetésükre, kettő pedig készen várja a startot. A már említett, e hét elejére újratervezett Ariane 5 startot azonban muszáj volt elhalasztani, viszont ha minden jól megy, és nem újulnak ki a blokádemelő tüntetések, akkor hétfőn újra megpróbálják fölbocsátani a brazil és dél-koreai műholdakat.