A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatai. 

Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén működő kutatócsoportnak köszönhetően. A kutyákat rendszerint olyan feladatok elé állítják a tudósok, ahol az alanyoknak látás alapján kell dönteniük, választaniuk. A kutya látása azonban számos tekintetben eltér az emberétől, hiszen a kutya rokonságát tekintve olyan ragadozók csoportjába tartozik, amelyek többnyire mozgó prédára vadásznak, ráadásul sokszor gyenge fényviszonyok mellett.

A két faj látása eltér többek között például

• az észlelt színekben: a kutya kevesebb féle színt tud elkülöníteni;
• a felbontásban: a kutya homályosabban lát; és
• a kontraszt-érzékenységben is: a kutya kevésbé kontrasztosan lát.

Bár ezek a tények régóta ismertek, az etológiai kísérleteket szinte kizárólag az emberi látásra alapozva  tervezik, ami gondot okozhat, ha például a feladat apró részletek észlelését, követését igényli – írja közleményében az egyetem.

A kutya szemével

Az Etológia Tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens témavezetésével Péter András PhD hallgató olyan számítógépes programot készített, amely képes fényképeken az említett három paraméter (szín, kontraszt, felbontás) tekintetében a jelenlegi ismeretek szerint a kutya által látott kép modellezésére.

A kutatók ezután felvételeket készítettek olyan elrendezésben, ahol a kísérletvezető karral, fejfordítással, vagy csak oldalra pillantással jobbra vagy balra mutat. E felvételeket azután eredeti (ember által észlelt), illetve az algoritmussal kutyalátást szimuláló módra változtatva mutatták be 25 férfi és 25 nő résztvevőnek. A kísérlet célja az volt, hogy kiderüljön: vajon ha az embereknek kell eldönteni, hogy merre jelez egy kísérletvezető, befolyásolja-e a döntés sebességét és pontosságát az, hogy a kép minősége megfelel a számunkra elvártnak, vagy attól jelentősen eltér, a kutya által feltételezetten látható minőség irányába.

Kutya legyek, ha értem

Az eredmények szerint a résztvevők lassabban és kevésbé sikeresen oldották meg a feladatot, amikor a képen látható személy csak a szeme elfordításával jelezte az irányt – mégpedig abban az esetben, amikor ezeket a felvételeket a kutyalátás-szimulációval mutatták nekik. Ha megvizsgáljuk, hogy a kutyák hogyan teljesítenek e kísérlet élő változatában (amelyet már több, mint tíz éve alkalmaznak az etológiában), kiderül, hogy a kutyáknak is a szempillantás követése okoz legtöbbször gondot.

Az Etológia Tanszék Behavioural Processes című folyóiratban megjelenő új tanulmánya rávilágít arra, hogy több figyelmet kellene fordítani a kutya és ember látóképessége közötti eltérésre, ha a kísérleti feladatban négylábú alanyoknak finom részleteket kell(ene) elkülöníteniük.Az ELTE Etológia Tanszékéről Pongrácz Péter, Ujvári Vera, Faragó Tamás, Miklósi Ádám, és Péter András vett részt a kutatásban.

A magyar kutatók élen járnak a kutyaetológia területén:

• tavaly például szintén ELTE-s és MTA-s kutatók bizonyították be, hogy a kutyák értik, mit mondunk nekik és hogyan;
  
• egy másik ELTE-s csoport pedig azt, hogy jobban félnek a férfiaktól, mint a nőktől;
  
• idén év elején az ELTE, az MTA és a Semmelweis Egyetem közös kutatócsoportja állapította meg, hogy a kutyák alvás alatti agytevékenységét jelentősen befolyásolja az alvás előtti tanulás.