Ez év elején, amikor Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök Budapestre látogatott, Magyarország és Oroszország kölcsönösen megállapodott abban, hogy folytatják a korábban kifejezetten sikeres közös űrkutatási programot. Miközben Orbán Viktor orosz kollégájával tárgyalt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Gyenisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter új lendületet adtak a Farkas Bertalan űrrepülése óta kissé elhanyagolt űrkutatási együttműködésnek.
A február 2-i miniszteri találkozó után Szijjártó Péter közölte, hogy a magyar kormány 200 millió forinttal támogatja a magyar-orosz űrprogram folytatását, és a jövőben nagyobb hangsúlyt szentel az együttműködésnek, aminek köszönhetően exportképes magyar űripari beszállítók kaphatnak nagy értékű megrendeléseket Oroszországtól.
Alig három hónappal a legmagasabb szintű orosz vizit után április 20-án, csütörtökön közös sajtótájékoztatón számoltak be a programban résztvevő felek a közeljövőben megvalósuló fontos tudományos projektekről. A BHE Űrtechnológiai Központban tartott eseményen Skype-on élőben jelentkezett Moszkva, ahol Sztanyiszlav Klimov, az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) professzora méltatta a régi gyökerekkel bíró orosz-magyar űrkutatási együttműködést, amit a jövőben jelentősen kibővítve szeretnének folytatni, bízva a közös fejlődésben, a világűr békés célú felhasználásának terén.
Pap László, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a rendkívül bonyolult és erőforrás-igényes feladatokat vállaló űrkutatásban nagyon fontos a nemzetközi együttműködés, ami a politikai helyzettől függetlenül minden országnak érdeke. Pap emlékeztetett arra, hogy Magyarország és a Szovjetunió 1967-ben írta alá az Interkozmosz egyezményt, aminek keretein belül egy sor kiváló magyar műszer jutott az űrbe, és aminek kicsúcsosodásaként magyar űrhajós is dolgozhatott a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. A rendszerváltás után hosszú utat tett meg Magyarország, mire 2015-ben az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhatott, de emellett abban minden szakértő egyetért, hogy az Oroszországgal való együttműködés továbbra is érdeke az országnak.
Mint elhangzott, Magyarország lehetőséget kap arra, hogy kulcsfontosságú műszerekkel és fedélzeti egységekkel egyedüli nemzetközi partnerként vegyen részt az Orosz Tudományos Akadémia (RAS) és az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) most induló, űridőjárást kutató tudományos missziójában. A Napból jövő nagy energiájú napszél, a bioszférára és technoszférára egyaránt komoly hatással lévő űrviharok vizsgálata lesz a Trabant névre keresztelt orosz-magyar műhold feladata, ami forradalmian új, eddig nem látott nagy felbontású plazmafizikai méréseket hajt végre a Föld közvetlen környezetében.
Lichtenberger János egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportjának vezetője elmondta, hogy két dologban is egyedülálló lesz a műhold: olyan frekvenciatartományban, olyan tér és időbeli felbontásban gyűjt majd adatokat, amilyenben eddig még egy műhold sem, és kis tömegéhez képest hatalmas mennyiségű, napi 250-300 gigabyte adatot kezel és továbbít majd a föld felé.
Ez utóbbiról szólva Solymosi János, a Bonn Hungary Elektronikai Kft. (BHE) űrtechnológiai igazgatója, a Magyar Repülő és Űrtechnológiai Platform elnöke kifejtette, hogy a küldetés teljes ideje alatt összesen 450 terabyte adatot kell majd a Trabantnak a földi állomásokra lesugározni, ami egy több tonnás kommunikációs műholdnak is becsületére válna, nemhogy egy pár tíz kilós mikroszatellitnek. Ebből adódik, hogy a küldetés kulcsfontosságú eleme lesz a BHE által gyártott műholdfedélzeti kommunikációs berendezés, ami a tudományos adatok mellett a műhold telemetriai adatait is kezeli majd.
Orosz részről a középtávú tervekről is beszélt Lev Zeljonij akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének igazgatója, az Orosz Tudományos Akadémia alelnöke, aki az Index kérdésére elmondta, hogy például a 2020 körül megvalósuló, az ESA és a Roskosmos közös Mars-expedíciójába is bevonnák a magyar űrtechnológiai cégeket, de a Holdra és a Vénuszra tervezett orosz küldetésekben is szerepet kaphatnának a legújabb generációs magyar műszerek, felszerelések, illetve a programban részt vevő magyar intézetek és űrtechnológiai cégek - BHE Kft., SGF Kft., BL-Electronics Kft. - fejlesztései.
A sajtótájékoztató végén a résztvevők megtekinthették a BHE Űrtechnológiai Központjának technológiai laborjait, egyebek mellett az úgynevezett tisztaszobát, ahol az űrminősítésű berendezések készülnek, és a cég süketszobáját is, ahol akusztikai és elektromágneses vizsgálatok zajlanak - a magyar űrtechnológia állásáról fotógalériánk segítségével alkothatnak olvasóink képet.