Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak tanulmánya megfejti azt a 168 éves titkot, hogyan alakultak ki a világ legnagyobb és legaktívabb vulkánjai Hawaiin. A kutatás szerint hárommillió évvel ezelőtt megváltozott a Csendes-óceáni-lemez mozgása, és ennek következtében jöttek létre a vulkánok, amelyek ikerhegyek, két vonulaton haladnak egymás mellett.

A kutatás vezetője, Tim Jones elmondta, hogy erről kettősségről már 1849 óta tudnak, de az oka mindeddig rejtély maradt. A válaszhoz a Csendes-óceáni-lemezt vizsgálták meg, és azt találták, hogy hárommillió évvel ezelőtt lényeges változás történt annak mozgásában.

Hasonló kettős vonulatok a Csendes-óceáni-lemez más pontján is léteznek, például Szamoán, és azok a vulkánok is hárommillió éve alakultak ki. Ez a fajta vulkáni aktivitás ugyanakkor meglepő, mert nem a tektonikai lemezek szélein alakultak ki, ahol egyébként a legtöbb vulkán található.

Úgynevezett köpenyfeláramlás vagy köpenycsóva (pdf) alakítja ki ezeket a vulkánokat. A köpenycsóva (angolul mantle plume) a földköpeny és földmag határzónájából vagy a felső földköpeny aljáról kiinduló magas hőmérsékletű, szilárd fázisú feláramlás. Ezeknek a köpenycsóváknak állítólag a tömeges kihalási eseményeknél is szerepük volt, de ezek miatt szakadtak szét az őskontinensek és alakultak ki a gyémántok.

Rhodri Davies, a kutatásban részt vett vulkanológus szerint ezek a hegyek azért emelkedtek ki, mert a köpenyfeláramlás nem volt összhangban a lemezek mozgásának változásával. Elméletük szerint valamikor a távoli jövőben a lemezek és a köpenyfeláramlások megint egyesülnek.