Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Aranyérmet a tudós testület 188. közgyűlésén hétfőn, jelentette az MTI. Vizi E. Szilveszter a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokért vehette át az Akadémiai Aranyérmet.
Lovász László, az MTA elnöke emellett átadta az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat is.
Tizenöt kutató részesült kiemelkedő tudományos munkásságáért Akadémiai Díjban. Az elismerést átvehette Csanády László, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biokémiai Intézetének egyetemi docense a cisztikus fibrózis kialakulásában meghatározó CFTR klorid-csatorna működésének megismerésében játszott meghatározó szerepéért; Donkó Zoltán, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet tudományos tanácsadója az alacsony nyomású gázkisülések, az erősen csatolt plazmák fizikájával kapcsolatos kutatások elindításáért; Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a légköri aeroszol kémiai tulajdonságainak kutatásában elért kimagasló eredményeiért.
Szintén Akadémiai Díjat kapott Imre Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, aki a kvantumkriptográfiában, a kvantumadatbázis-kezelésben, a kvantuminformáció-elméletben elért elméleti és módszertani eredményeiért részesült elismerésben; Kiss Tamás József, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára az élettani hatású kismolekulák területén végzett kutatói tevékenységéért.
Átvehette az Akadémiai Díjat Korompay H. János, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője, tudományos tanácsadója Arany János szellemi hagyatékának gondozásáért; Püski Levente a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanára a Horthy-korszak parlamentje című munkájáért; Rechnitzer János Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete tudományos tanácsadója a regionális tudomány területén végzett munkásságáért; valamint Stefanovitsné Bányai Éva, a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Kar Alkalmazott Kémia Tanszék egyetemi tanára a kertészeti növények biokémiai jellemzése terén folytatott vizsgálataiért.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége két kutatócsoportot tüntetett ki megosztott Akadémiai Díjjal. Bérczes Attila, Hajdu Lajos és Pintér Ákos egyaránt a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszékén dolgozik, kutatócsoportjuk különféle exponenciális diofantikus problémákra vonatkozó úttörő jellegű eredményeikért kapta a díjat. Kovács Mihály, Málnási-Csizmadia András és Nyitray László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszékének kutatói a motorfehérjék működésének tanulmányozásában, a sejtosztódásban elért jelentős felfedezéseiért részesült elismerésben.
2017-ben Putarich Ivánszky Veronika vízgazdálkodási szakmérnöknek, az Újvidéki Egyetem Agrártudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanárának adományozta az MTA az Arany János-életműdíjat oktatói tevékenysége, kutatásai, valamint a vajdasági hidrológiai és revitalizációs tudományos eredményei elismeréseként.
Az Akadémia vezetői kollégiuma 2017-ben Lantos Csabának, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának adományozott Wahrmann Mór-érmet. A díjjal a tudományos kutatás, fejlesztés és utánpótlás-nevelés támogatása terén szerzett kimagasló érdemeit ismerték el.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként Akadémiai Újságírói Díjban részesítette Hanula Zsoltot, az Index.hu újságíróját a fiatal korosztályt megszólító színvonalas tudományos ismeretterjesztő tevékenységéért.
A magyar tudományos világ iránti közbizalmat fenn kell tartani, az elmúlt időszakban is ezt tekintettem legfontosabb feladatomnak - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hétfőn, a 188. MTA-közgyűlést köszöntő beszédében.
Lovász László kiemelte: az MTA programjai nem öncélúak, hanem az ország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak. "Távol tartjuk az akadémiát a napi politikától, ez az elv jelenik meg a stratégiai programok elindításában is".
Az akadémia elnöke a 200 éve született költőt, Arany Jánost idézve arról beszélt, hogy viharos gyorsasággal születnek új tudományos eredmények és válnak elavulttá tegnap még csodált módszerek. Azonban - tette hozzá - éppen az innovatív gondolatok iránti igény és az azok nyomán megjelenő, munkamódszereinket és szokásainkat átalakító technológiák miatt van szükség a kutatókra.
Lovász László kitért azoknak a stratégiai kutatási programoknak az elindítására, amelyek célja az egészségesebb társadalom és környezet, a tiszta víz, valamint a gyorsan változó világ igényeihez jobban igazodó oktatás tudományos megalapozása.
"Amit mi kutatók mondunk, arra figyelnek. Szóljunk tehát mindig, amikor szükségesnek látjuk, hogy minél többen meghalljanak minket. Ez nem csak lehetőségünk, hanem kötelességünk is" - mondta Lovász László.
A munkaközgyűlésen Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár beszámol az MTA kutatóhelyeinek tudományos tevékenységéről, a nagy kutatási programok és beruházások helyzetéről, a pályázati eredményekről, nemzetközi és társadalmi kapcsolatokról, valamint az akadémia költségvetéséről és pénzügyi helyzetéről.
Kedden zárt ülésen választják meg három évre az MTA új tisztségviselőit. Az MTA három fő vezetői posztján nem várható változás, ugyanis elnöknek a tisztséget jelenleg is betöltő Lovász Lászlót, főtitkárnak és főtitkárhelyettesnek pedig a megbízatást ugyancsak három éve elnyert Török Ádámot és Barnabás Beáta Máriát javasolja a jelölőbizottság.