„Academia under fire in Hungary” (Ostrom alatt a tudományos képzés Magyarországon) címmel vezércikkben foglalkozik az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Science a lex CEU-val, a Soros György elleni hadjárattal, az orosz politikai befolyással és úgy általában a Magyarországon jelenleg tapasztalható politikai, jogi, tudományos helyzettel. A cikket Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja jegyzi.

A Science nem túl hosszú, hétbekezdéses vezércikke onnan indul, hogy április 10-én Áder János aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, ami gyakorlatilag törvényen kívül helyezné a Közép-európai Egyetemet, a CEU-t. Barabási rámutat, hogy bár az új jogi szabályozás pusztán adminisztratív lépésnek tűnhet, valójában a tudományos szabadság és a tudományos intézetek függetlensége elleni fellépésről van szó.

Az egyebek közt Prima Primissima és Gábor Dénes-díjas hálózatkutató, aki jelenleg a bostoni Northeastern Egyetem professzora, feleleveníti, hogy a CEU az egyetlen nemzetközileg is nyilvántartott és meglehetősen nagyra értékelt felsőoktatási intézménye Magyarországnak, és mint a tudományos függetlenség mintapéldája, szálka a jelenlegi magyar kormányzat szemében, ami a liberális gondolkodás fertőjeként tekint rá. Bár nehéz konkrét kiváltó okot találni a CEU elleni törvény meghozatalára, a párhuzamosan zajló, Soros György elleni politikai hadjárat egyértelművé teszi, hogy mi volt vele a cél – világít rá Barabási.

A lex CEU egyértelműen Vlagyimir Putyin forgatókönyve alapján készült, ami hasonló módon bánt el a szentpétervári Európai Egyetemmel, de jól tükrözi az amerikai kongresszus egyes tagjainak gondolkodásmódját is, akik a politológiai kutatásoktól vonnának el forrásokat, írja a szerző. Barabási szerint ezen politikai támadások értelmi szerzői figyelmen kívül hagyják azt, hogy a tudomány nem egymástól elkülönülő érdekcsoportok gyülekezete, hanem szorosan összefonódó hálózat, ami elkötelezett a tudás fejlődése mellett. Aki egy pontját – egy intézményt, egy kutatási területet, egy kutatót – megtámadja ennek a hálózatnak, az a tudományos haladás egészét veszélyezteti.

Barabási szerint az, hogy a tudományos közösség egy emberként kiállt a CEU mellett, ennek a hálózatnak az erősségét mutatja. A csata azonban csak most kezdődik, írja Barabási: a CEU elnöke leszögezte, hogy a kutatások és az ösztöndíjprogramok nem állnak le, az Európai Parlament pedig vizsgálatot indított, hogy feltárja, sérti-e az uniós jogszabályokat a magyar törvénymódosítás, és alkotmányossági felülvizsgálatot is kértek a törvény ellen.

A CEU sorsa fogja megmutatni, hogy képes-e Magyarország garantálni a tudományos intézmények hosszú távú életképességét, és hogy elkötelezett-e az oktatás minősége mellett. E csata eredménye világszerte visszhangra lel majd. Ha a CEU veszít, felbátorodnak azok, akik korlátozni szeretnék az oktatás és a szólás szabadságát, ha győz, azzal megerősödik a tudomány szabadsága – szögezi le a neves magyar tudós.

A cikk pár nappal azután jelent meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a közgyűlésén határozottan kiállt a CEU mellett, és külön vitafórumot szervezett a kérdésben.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI