Műhernyókat ragasztottak növényekre kutatók a világ minden pontján, hogy megtudják, milyen veszélyek leselkednek rájuk és mekkora az esélye, hogy ragadozók megtámadják az állatokat. Kiderült, hogy az Egyenlítő környékén veszélyesebb a hernyóknak, mint a sarkok közelében.

A Science tudományos magazinban jelent meg egy nagyszabású kutatás, amelyben több tucatnyi tudós vett részt a világ minden részéről. Ebben megvizsgáltak minden egyes karcolást, amely a műhernyókon esett, legyen az hangyától, madártól vagy bogártól. Az elemzést egy finn laborban végezték el.

Scientists Glued Fake Caterpillars On Plants Worldwide. Here's What Happened https://t.co/7eyZ1ryqAG

— NPR (@NPR) 2017. május 18.

Liz Nichols, a Swarthmore College kutatója elismeri, hogy kissé gyerekesnek hangzik a műhernyókat ragasztani növényekre, de ez az egyszerű technika kellett ahhoz, hogy többet megtudjanak a hernyókról.

Az ötletet Tomas Roslin, a svéd Agrártudományi Egyetem kutatója adta. Ő Grönlandon próbálkozott először műhernyókkal. Eleinte nem sok sikerrel, mert szinte semmi nem támadta meg a műállatokat.

Ekkot felvette a kapcsolatot a világ más részein élő kollégáival, köztük Eleanor Slade-del, az Oxford Egyetemről, akinek hasonló kísérletei igencsak sikeresek voltak a borneói esőerdőben.

Tomas Roslin ekkor döbbent rá, hogy a hernyókra nem ugyanaz a veszély leselkedik a világ különböző részein. Több tucatnyi tudóst kerestek meg, hogy helyezzenek el hasonló műhernyókat a világ minden táján, aztán küldjék el nekik az eredményt.

Majdnem háromezer darabot küldtek el neki Helsinkiben lévő laborjába. Kiderült, nem csupán más és más veszélyezteti a hernyókat a pólusok közelében, mint az Egyenlítő közelében, de a hegyvidékeken is csökken a támadás veszélye.