Rövid távon hatásos is lehet a kialvatlanság, amikor az agysejtek kidobják magukból az elhasznált sejteket. Hosszú távon azonban egészen nagy károkat okoz az agyban, ha nem alszunk.

Ha huzamosabb ideig nem tudjuk kipihenni magunkat, az növeli az Alzheimer-kór vagy más idegrendszeri megbetegedések kockázatát – állítja Michele Bellesi, az olasz Marche Polytechnic University kutatója. Bellesi és társai egereken végeztek kísérleteket.

A kutatók megvizsgáltak olyan egereket, amelyek addig aludhattak, ameddig akartak, illetve olyanokat, amelyeket az első csoporthoz képest még nyolc óráig nem hagytak aludni, tehát enyhe kialvatlanságban szenvedtek. Egy harmadik csoport egeret pedig öt napon keresztül nem hagytak aludni, ezekkel próbálták szimulálni a krónikus kialvatlanságot.

A kutatók kifejezetten a glia sejteket vizsgálták. A központi idegrendszer neuronjait többfajta nem ingerlékeny sejt támogatja, amelyeket együtt neurogliának (glia) nevezünk. A neuroglia sejtek általában kisebbek a neuronoknál, számuk azonban azokét öt-tízszeresen meghaladja, az agy és a gerincvelő teljes térfogatának a felét teszik ki – írja a Wikipédia.

Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy létezik egy gén, amely szabályozza ezen sejtek aktivitását, és ez a gén sokkal aktívabb alváshiány esetén. A kutatók azt találták, hogy egy kiadós alvás után az egyik ilyen glia típusú sejt nagyjából az agyi szinapszisok 6 százalékában mutatott aktivitást. Sokkal aktívabb volt egy kialvatlan egérnél, aktivitása ekkor már 13,5 százalékos volt. Az aktivitás növekedésével több agyi szinapszis épül le, vagyis most először mutatták ki, hogy

Egy ideig ez akár jó is lehet, mert ettől felfrissül az agy. Bellisi öreg bútordarabokhoz hasonlította az így felélt szinapszisokat, amelyek néha tisztítást igényelnek. De mi a helyzet a krónikus kialvatlansággal?

Itt már komoly gondok is adódhatnak, és ez a mikroglia sejtekkel van összefüggésben. Ezek a sejtek a legkisebbek a neurolgia sejtek közül, elszórtan helyezkednek el a központi idegrendszerben. Az agyban és a gerincvelőben aktívak. Kapcsolatba hozzák ezeket a sejteket az agyi rendellenességekkel is, például az Alzheimer-kórral. A problémát a krónikus kialvatlanságnál az okozza, hogy ezek a sejtek aktívabbak ilyenkor, nagyobb gondot tudnak okozni. Vagyis akik nem alszanak eleget, jobban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy valamilyen betegség fejlődik ki náluk.

A kutatóknak ugyanakkor még nem világos, hogy a több alvás megvédi-e az agyat. Most azt szeretnék megvizsgálni, hogy milyen hosszúak a kialvatlanság hatásai.