Index Vakbarát Hírportál

Elképesztő, mire jöttek rá a Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói!

2017. május 31., szerda 09:25

A bajorországi Seewiesenben lévő Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói az éjjel aktív ázsiai pöttyös gekkó kiabálását tanulmányozták – írja az MTI.

El tudják képzelni, nem? Néhány tudós évtizedeken át szorgalmasan tanulta a biológiát, szerves kémiát, fizikát, rendszertant, járta a szakköröket, főiskolákat, egyetemeket, majd doktori címet szerzett, és egy szép napon azt mondták, hogy na, menjünk dolgozni, mire ez:

(Kis csúsztatás, hogy ebben a videóban nem is egy pöttyös gekkó (Gekko gecko) látható, hanem egy sípoló iszonyat, aki a gazdája szerint Spaz névre hallgat, és most bújt ki a tojásból, úgyhogy nem ilyen, csak ijedt. A bajorországi Seewiesenben lévő Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói felnőtt pöttyös gekkókat vizsgáltak, ami talán kevésbé lehetett megterhelő, mert Spaz úgy visít, mint egy kiszúrt szemű velociraptor, de a felnőtt egyedekkel nincs baj, azok elnyikorognak, mint a szélkerék a Sergio Leone-westernfilmekben.)

A bajorországi Seewiesenben lévő Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói az éjjel aktív ázsiai pöttyös gekkó kiabálásának tanulmányozása közben olyan erősségű zajt játszottak le a gekkóknak, ami egy forgalmas utca zajának felel meg. A gekkók hangjának ereje emiatt nem változott meg, de több éles hangot adtak ki, mint nyugodt környezetben. A bajorországi Seewiesenben lévő Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói a gekkóordibálás számszerűsíthető eredményei alapján végül érdekfeszítő megállapítást tettek:

a gekkók kiáltásának hossza a környezetüktől függött.

A pöttyös gekkók kiáltásának két fő funkciója van: egyrészt megvédi a területet a riválisoktól, másrészt a környékre csalogatja a nőstényeket. A turistákat is halálra rémítik, de arra nem az evolúció készítette föl a gekkót, hanem az embereket nem készítette föl az evolúció a párzó gekkók hangjának elviselésére.

A bajorországi Seewiesenben lévő Max Planck Ornitológiai Intézet kutatóinak mindenesetre világelsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy a hüllők is alakíthatják a hangjelzésüket, holott eddig ezt csak a madarakról és emlősökről vélték így. Ezek után nem kizárt, hogy erre más hüllők is képesek, bár a közvetett bizonyítékok is elég ijesztőnek tűnnek:

Rovatok