Steven Spielberg  Jurassic Parkja a maga idejében a legjövedelmezőbb film volt. Az elképzelés, hogy az ősi lények maradványaiból kinyert DNS-ből élő dinoszauruszok hozhatóak létre, hatalmas népszerűségre tett szert, bár a tudósok szkeptikusak maradtak. Az általános vélemény az volt, hogy ez szép és jó, de lehetetlen, bár néhányan azért reménykedtek abban, hogy a technológia fejlődésével az álom valóra válhat. 

A 2000-es évek közepén felcsillant a remény, kutatóknak sikerült fehérjeszekvenciákat kinyerniük egy 68 millió éves T-Rex csontból. Sok tudós megkérdőjelezte a minták tisztaságát, amik szerintük baktériumokkal és ma élő állatok DNS-ével lettek fertőzve. Most kiderült, hogy a kétkedőknek volt igazuk.

A University of Manchester biológusa, Dr. Michael Buckley tanulmányában azt írta, hogy alapos vizsgálatok után egyértelműen bebizonyosodott, hogy a korábban kinyert fehérjeszekvenciák valójában strucc- és aligátor eredetűek, amiket ugyanabban a laborban vizsgáltak, ahol a T-Rex csontot. 

Ezzel az utolsó kapaszkodónak is annyi, nincs a legminimálisabb szinten sem reális esély, hogy élő dinoszauruszok hozzanak létre a tudósok. Már csak azért sem, mert 3,5 millió évesnél idősebb fehérjeszekvenciák létét eddig nem sikerült igazolni, a filmekben látott őshüllők pedig ennél legalább 20-50-szer idősebbek.