Ezüst-rendű csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot június 6-án a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA). Magyarországon a Zselic és a Hortobágy mellett harmadikként kapta meg a címet a BNP, derül ki a bükki csillagpark közleményéből. Arról, hogy mik a kritériumai ennek a minősítésnek, így írnak:

A világon olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak, és valamilyen természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége (az égitestek láthatósága, a fényszennyezés mértéke szempontjából) megfelel a szigorú szabályoknak. További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület, és az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönség számára.

Mindehhez a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület projektje a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatán nyert támogatást. Önkéntesek segítségével 2014-ben felmérték és dokumentálták a nemzeti park fényszennyezettségét, előadásokat tartottak, fényszennyezést okozó lámpatesteket cseréltek le.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a projekt megvalósítása érdekében többek között vállalta, hogy szabályozza a védett területen a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát, garantálja a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását, és elősegíti az éjszaka vonuló, és élettevékenységüket folytató állatfajok életének zavartalanságát. Ezek mellett a BNPI észlelőhelyet és a szabadidő értelmes eltöltésére alkalmas pontokat jelöl ki a műkedvelő és hivatásos csillagászok részére, ahonnan a természetes éjszakai égbolt látványa még megfigyelhető – ezzel ökoturisztikai vonzerőt is képviselve.

A Kaptárkő Egyesület emlékeztet rá, hogy “az emberi települések és létesítmények növekedésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű, fölösleges fénykibocsátás. Nagyon sok faj él a természetben – például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek – amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által kibocsátott fény, s ezzel nemcsak egyes fajok léte kerül veszélybe, de a tápláléklánc is, ami által az egész ökoszisztéma károsodik. Mindezeken túl a csillagos égbolt látványa eltűnik, a gyermekeink pedig úgy nőnek fel, hogy nem ismerik az égbolt szépségeit, pl. a Tejutat vagy a Fiastyúkot. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének része, ezért az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Ezek a tények is indokolták a Bükki Csillagoségbolt-park létrehozását.”

“A park területéről felhőmentes, holdtalan éjszakákon szabad szemmel is több ezer csillag látható, derült nyári éjjeleken pedig a Tejút derengése jelent meghatározó látványt. Tavaszi estéken naplemente után, illetve őszi hajnalokon napkelte előtt megpillantható a bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény” – írják közleményükben.

Nyitókép: A Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében 2017. június 16-án. Fotó: Komka Péter/MTI.