A laposférgek csodálatos regenerációs képessége régóta ismert a tudomány előtt: ha egy példányt darabokra szeletelnek, akkor az nem a halálát jelenti az állatnak, épp ellenkezőleg, az egyes darabok képesek a továbbiakban teljes értékű egyedekké fejlődni. Tudósok szerették volna ezt a képességet mikrogravitációs környezetben, azaz az űrben is vizsgálni, ezért nemrég egy kupac felaprított laposférget küldtek a Nemzetközi Űrállomásra, hogy megnézzék miképp hat a súlytalanság állapota, és a geomágneses mező váltakozása a laposféreg regenerációs tulajdonságaira.

A kísérlettől elsősorban azt remélték, hogy közelebb vihet annak megértéséhez, miképp befolyásolja az űrbéli élet az élőlények sejtaktivitását, de nem mellékesen meglepő eredmények is születtek a kutatás során. A Földön maradt kontrollcsoporttal összehasonlítva az űrutazáson részt vett férgek meglepték a kutatókat: az egyik laposféreg törzse (amiről még a Földön lemetszették a fej- és farokrészt) két fejet növesztett. A jelenségről a Regeneration nevű tudományos szaklapban számoltak be az asztrobiológusok.

A kísérletben szereplő planáriák (Dugesia japonica) nagyon lapos és apró, fél-egy centis laposférgek, amik megfelelő körülmények között nagyon szaporák, tudnak osztódással szaporodni és ha levágják a fejüket, vagy farkukat, képesek azt újranöveszteni, közölte Michael Levin a massachusetts-i Tufts Egyetem biológus professzora, a tanulmány társszerzője, a Live Science tudományos lappal. A kísérlet során csonkítatlan és amputált laposférgeket küldtek öt hétre a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), hogy megfigyeljék miképp működik ez a képességük az űrben.

Miután visszatértek a tesztalanyok az űrből, a biológusok mindegyik esetében rögzítették a bekövetkezett változásokat, hogy összehasonlítsák a Földön maradt kontrollcsoport fejlődésével. A megfigyelés húsz hónapig tartott, hogy lássák vannak-e hosszútávon jelentkező hatásai az űrutazásnak.

A tudósok elég sok eltérést találtak az ISS-ről visszatért férgek esetében, főként az emésztőrendszerük mikroorganizmusai mentek át jelentős változásokon, és fényérzékenységük is módosult. A legdrámaibb változást, amire a tudósok egyáltalán nem számítottak, a 15 amputált féreg közül az egyik mutatta: a törzsdarab nem fejet és farkat növesztett az űrben, hanem két fejet, egyet-egyet a törzs végein.

Ez olyannyira ritka regenerációs eset, hogy korábban nem is hallottak róla a kutatók. “A normál vízben élő laposférgek ilyet nem csinálnak” – mondta Michael Levin. És ami a legkülönösebb: miután a kutatók lemetszették a két fejet, azok helyére ismét fejek nőttek, egyszóval a féreg megtartotta a feltehetően az űrben kialakult képességét, és az új, eddig még nem látott tulajdonság jóval egy év eltelte után is megmaradt.

“A geomágneses mező csökkenése, a gravitáció csökkenése, a rakétastart és a landolás okozta fizikai stressz, mind olyan kevéssé értett hatások, amik hatással vannak minden űrutazó élőlényre” – magyarázta a biológus professzor. A laposférgek vizsgálata mindenképp közelebb visz ahhoz, hogy megértsük, miképp hatnak ezek a faktorok akár az emberi szervezetre is, tette hozzá Levin.