Kétszer szelídítette meg a vadmacskát: egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban, írja az MTI. A tanulmányt a Nature Ecology & Evolution című szaklapban publikálták.
A közel-keleti macskák voltak az elsők, őket 9000 évvel ezelőtt háziasíthatták, pár ezer évvel később pedig Egyiptomból terjedtek el az egész világon. A mai macskákban ugyanakkor az egyiptomi mellett a közel-keleti területről származó állatok génjei is megtalálhatóak.
A tudósok szerint a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművelőkhöz, és mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át használta patkányfogónak. Az sem véletlen, hogy a Közel-Keleten háziasították őket először, hisz a mezőgazdaság is ott kezdődött.
A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd - akár szándékosan, akár véletlenül - magukkal vitték az utazásaikra. A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe, Európában pedig a Római Birodalom idején terjedtek el, majd a vikingek idejében ennél is messzebbre jutottak.
A cirmos bundájú macskák viszont csak a középkorban jelentek meg: a DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században. Ezután a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok pedig elterjedtek az egész világon.