Charles Darwin 1834-ben fedezte fel egy állat csontvázát az Uruguayban és Argentínában tett expedícióján, amiről maga is azt mondta, hogy „a valaha felfedezett legkülönösebb állat”. Ez volt a Macrauchenia patachonica, amit a Potsdami Egyetem tanára, Michael Hofreiter elég találóan írt le:

Képzeljen el egy tevét púp nélkül, egy orrszarvú lábaival és egy szajga antilop fejével.

A látszólag össze nem illő darabokból álló állatról heves vita folyt a 19. század közepe óta tudományos körökben, egyesek szerint vízi állat lehetett, amely az ormányát légzőcsőként használta, míg mások a hosszú nyaka miatt a láma rokonának tartották, közel két évszázad alatt viszont egyik elmélet sem vált általánosan elfogadottá.

Most viszont a Potsdami Egyetem és az Amerikai Természettudományi Múzeum közös kutatócsoportjának köszönhetően végre kiderült, hogy a Macrauchenia valójában

Erre a kutatócsoport egy dél-chilei barlangban talált kövületnek köszönhetően jutottak, miután ennek – és csúcstechnológiájú berendezések – segítségével sikerült szekvenálniuk (a szekvenálás a DNS-molekula bázissorrendjének meghatározása) a mitokondriális genomját (az anya által átörökített DNS-ét).

A tudósok szerint a Macrauchenia 66 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a többi páratlanujjú patástól eltérő utat választva. Azt viszont, hogy miért halt ki, még mindig nem tudni, talán az emberek, az éghajlatváltozás vagy mindkettő miatt egyszerre.

(MTI)