A kifogott halak nagyjából 10 százaléka kerül vissza selejtként az óceánba. Ez még úgy is óriási pazarlás, hogy ez a mennyiség már jóval kisebb, mint az 1980-as évek végén volt – írja az MTI.

Az elmúlt 10 évben évente kifogott százmillió tonna halból körülbelül 10 millió tonnát dobtak vissza azonnal a nyílt vízbe. A kiselejtezett halak általában sérültek, betegek, döglöttek, túlságosan kicsik, vagy nem a megcélzott fajba tartoznak.

A kanadai Brit Kolumbiai Egyetem és a Nyugat-Ausztráliai Egyetem Sea Around Us (Körülöttünk a tenger) című tanulmánya az elmúlt 10 év adatait elemezte, 300 szakértő bevonásával. 2005 óta nem készült hasonló globális vizsgálat.

1989-ben még 19 millió tonna hal, vagyis a kifogott 130 millió tonna nagyjából 15 százaléka került vissza selejtként az óceánba. Mostanra valamelyest javult a helyzet, de a 10 százalékos ráta még mindig nagyon magas.

A kutatók szerint a csökkenés összefügghet az országok egy részében bevezetett szigorításokkal, valamint a halászfelszerelések javulásával. A haltenyészetek által felvásárolt halhús árának emelkedése is arra sarkallja a halászokat, hogy megtartsák a korábban értéktelennek tekintett példányokat.

A kiselejtezett halak számának csökkenése a halak hiányára is utalhat.

Arra gyanakszunk, hogy a csökkenés oka az lehet, hogy a túlhalászat miatt mára egyszerűen megcsappantak a rendszeresen kiselejtezett halak populációi.

– mondta Dirk Zeller, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók szerint korábban az Atlanti-óceánba, jelenleg a Csendes-óceánba kerül vissza a legtöbb kiselejtezett hal. Az óceánba visszakerülést kevés hal éli túl, bár a cápák, a ráják és a rákfélék jobban ellenállnak az ezzel járó megterhelésnek.