A közbeszédben gyakran előfordul a könnyű (soft) és kemény (hard) drog kifejezéseket inkább ösztönösen használják, mint megalapozottan. Nem egyértelmű, hogy mitől számít valami kemény drognak. Ilyen dilemmákat általában a szótári definícióval lelet feloldani, csakhogy a tudományos életben nincs olyan kategória, hogy könnyű vagy kemény drog.

Egy új tanulmányban egy szlovák kutató, Peter Janik megpróbálta osztályozni az egyes drogok keménységét. Összesen 132, 2011 és 2015 között publikált, drogokkal kapcsolatos tanulmányt vizsgált át, hogy ellenőrizze, könnyű vagy kemény drogokként hivatkoznak-e az egyes szerekre.

A kísérlet kevés meglepő eredményt hozott:

• A marihuána a leggyakrabban könnyű drogként emlegetett kábítószer. 63-szor hívták soft drugnak, 4-szer hard drugnak.
• A heroint 81 alkalommal említik a tanulmányok, de könnyű drogként sehol sem. A tanulmány külön kategóriában kezelte az ópiát alapú fájdalomcsillapítókat és nyugtatókat, és egy morfin alapú kábítószert csakugyan értelmetlen könnyű drognak nevezni.
• A hallucinogének tudományos megítélése igen szigorú, többnyire kemény drogként kezelik őket. Pedig ezek nem is különösebben addiktívak vagy toxikusak. A betiltásukról nem is tudományos alapon döntöttek (sőt, a gyógyászati felhasználás lehetőségeit is kutatták), hanem politikai okok miatt. Az Egyesült Államok kormánya nem nézte jó szemmel, amikor az LSD a hatvanas években elszabadult, így a társadalmi kockázattól tartva inkább betiltották a szert.
• A kokaint 89-szer említették kemény drogként, és csak kétszer könnyűként. Talán azért, mert az Egyesült Államokban a kokaint másodosztályú (Schedule 2) drogként van nyilvántartva; ezeknek nem olyan szigorú a megítélése, mivel gyógyszert is készítenek belőle. Akárcsak az Adderall alapanyagaként használt amfetaminból, vagy a köhögéscsillapítókban található kodeinből.
• Az alkohol elbírálása igen elnéző, csak háromszor említik kemény drogként, de 42 szer könnyűként. Már az is furcsa, hogy egyáltalán bekerült ebbe a kategóriába, de a végeredmény még inkább az. Nyilván a társadalmi elfogadottsága is sokat hozzátesz, hogy a tudomány ilyen elnéző vele, de az alkoholbetegek számát elnézve érthetetlen a dolog.

A tanulmány konklúziójában Janik megállapította, hogy a keménység nem különösebben tudományos megnevezés, így kerülni kéne ezeknek a megjelöléseknek a használatát. Hogy melyik szer mennyire potens, azt társadalmi, pszichológiai, toxikológiai vagy addiktológiai nézőpontból is lehet értékelni, de ezek a gyűjtőfogalmak a gyakorlatban nem használhatók.