Egészen brutális módon fosztották ki az M44-es gyorsforgalmi út építési területén feltárt sírokat, de a régészek így is több száz leletet találtak - írtja az MTI.

Szarvas és  Békésszentandrás tizenkét régészeti lelőhelyén a  Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai végzik el  az ásatási munkálatokat , 110 ezer négyzetméteren, és több mint hétszáz leletet találtak. Legnagyobb felfedezésük egy időszámításunk szerinti negyedik századi, késő szarmata kori temetőből került elő.

Egy női sírban a fej mellé illesztett pipereeszközt, bronzcsipeszt, továbbá a koponyán egymás után, egy sorban négy darab, átfúrt ezüstérmét találtak. Utóbbiakat egykoron vélhetően egy a fejet szegélyező szalagra, pártára varrták rá. Az érmék - jellegüknél és kialakításuknál fogva - római mintára készült szarmata másolatok voltak, s nem kereskedelmi eszközökként, hanem viseleti elemekként funkcionálhattak - mondta Szarka József vezető régész.

A sírrablást néha egészen brutális módon végezték. Amikor a rablógödörrel elérték az emberi maradványok szintjét, bedugtak egy szerszámot a koporsóba, majd kirántották, ami jött.

- mondta Paluch Tibor régész. Az elhunytról leloptak mindent. Így történhetett meg, hogy a csontvázak különböző részei más és más magasságban helyezkedtek el, ahogy ennek eredménye az is, hogy az elhunytak lábánál elhelyezett edények megmaradtak.

Szarka József elmondta, hogy Békésszentandrásnál találtak olyan, középső szarmata időszaki temetőrészletet is, ahol nem bolygatták meg a sírokat. Onnan bronz fülbevalók, gyöngyök, különböző típusú fibulák, azaz ruhakapcsok, gyöngy karkötő, gyöngyözött öv és kerámiaedények is előkerültek.

Bácsmegi Gábor, a békési helyszíneken dolgozó Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum vezető régésze elmondta:

Egy újkőkori település szélén agyagkinyerésre szolgálható gödröket tártak fel, és ezekben olyan pattintott kőeszközökre leltek, amelyek nyersanyaga valószínűleg Tokaj környékéről származik.

Csabacsűdön találtak egy nagyméretű, fejjel lefelé elásott szkíta edényt. A benne lévő földet a későbbiekben szeretnék kielemeztetni, hogy milyen szerves anyagokat tartalmaz - mondta Bácsmegi Gábor.

Találtak egy emberfejű, avar kori csörgőt is, amelynek az az érdekessége, hogy az 1900-as évek elején Szentesen bukkantak egy ugyanolyan tárgyra. A csörgőt valószínűleg nem a ruhán viselték, ahogyan azt korábban feltételezték a régészek, hanem az övön. Az avarokra nem igazán volt jellemző, hogy díszítésként hordjanak ilyen elemeket, valószínűleg a korábbi századokban, mások mellett a germán népekre jellemző "divat" továbbélését jelenti a lelet - magyarázta Bácsmegi Gábor.

Hozzátette, hogy a szarmata lelőhelyen sok kutya csontvázát is megtalálták, amelyek közül egynél nem zárható ki, hogy elődeink félbevágták az állatot. Keleti népeknél, például a kunoknál jellemző volt, hogy kettévágott kutyára tettek esküt. Az M5-ös autópálya feltárásánál találtak több ilyen leletet - mondta a vezető régész.

Bácsmegi Gábor elárulta, hogy augusztus elején vélhetően végeznek a feltárással, a tapasztalatokról és a leletekről szeretnének egy tudományos-ismeretterjesztő könyvet megjelentetni.