300 évig is élhet a Mexikói-öbölben megtalálható Escarpia laminata nevű csőféreg egy a The Science of Nature-ben megjelent tanulmány szerint. A faj 1000 és 3300 méteres mélységben található meg a Mexikó-öbölben.
A csőféreg egy igen különös, gerinctelen élőlény. Rendszerint nagy kolóniákat alkotnak a homokos vagy iszapos tengerfenéken, egész életüket egyetlen helyen töltik a csövükben, amiből mindössze tapogatóikat dugják ki, amikkel összeszedik a számukra szükséges táplálékot.
A csőházat egyes fajok mészkőből hozzák létre, mások a saját váladékaikból, homokból és széttört kagylóhéjakból.
A kutatók 356 csőférget gyűjtöttek össze az öböl különböző pontjairól, majd - mivel keveset tudtak róluk - elkezdték meghatározni a korukat. Ehhez egy nagyon egyszerű módszert alkalmaztak: az eredeti élőhelyükhöz hasonló körülmények között tartották őket, majd elkezdték meghatározni a növekedési ütemüket. Ehhez hozzávették a halálozási és szaporodási rátájukat is, hogy egy populációs-szintű szimulációt végezhessenek.
Ezek alapján egy 50 centiméter hosszú csőféreg 202 éves, átlagosan pedig 100-200 évig élnek. Azonban vannak köztük olyanok, amik jóval tovább, akár 300 évig is elélhetnek. Ez még csőféreg mércével is sok: közeli rokonaiknál - a Lamellibrachia luymesi és Seepiophila jonesi fajoknál - 250 év a csúcs.
Ennek oka vélhetően az, hogy nem igazán van ragadozójuk, így a természetes kiválasztódás azokat a példányokat részesíti előnyben, amik lassabban öregednek: a tovább élő csőférgek tovább és többet tudnak szaporodni, így értelemszerűen az ő hosszabb életű génjeik lesznek az irányadóak.
A valaha volt legidősebb dokumentált szárazföldi gerinces egy 177 éves galápagosi óriásteknős volt, míg a legtovább élő emlős címe egy 211 éves grönlandi bálnáé. Alanna Durkin, a kutatás vezetője szerint azonban hiába nagy szám 300, a legidősebb állat, amiről tudunk, egy 507 éves sellőkagyló.