Amerikai kutatók szerint jóval több víz van a Holdon, mint ahogy azt eddig hittük. Legalábbis erre utalnak a Chandrayaan-1 indiai űrszonda adatai, írja az MTI.
A Hold alapvetően egy száraz égitest, nem sok víz van rajta. Ennek ellenére a Hold köpenye hasonló vízkoncentrációt mutat, mint a földköpeny, írja Ralph Milliken, a Brown Egyetem kutatója és Shuai Li, a Hawaii Egyetem szakértője a Nature Geoscience című szaklapban.
A holdköpeny a hold felszíne és a magja közötti, részben olvadt, 1200 kilométer vastag rész. Hogy hogyan került oda víz, azt nem egyelőre nem tudni, hisz elvileg nem kellene ott lennie. A legtöbb tudós ugyanis abból az elméletből indul ki, hogy a Hold a Földből szakadt ki egy Mars nagyságú égitesttel való ütközéskor. Ez pedig elméletileg annyi hővel járt, hogy a víznek meg kellett volna semmisülnie.
Ennek ellenére 2008-ban az Apollo-missziókból származó kis vulkanikus gázgolyócskákban víz nyomaira bukkantak kutatók. Milliken és Li ezért az űrszonda adatai alapján víz jelei után kezdtek kutatni a Hold felszínének kiterjedt részén is. A vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy a Holdon lévő vulkanikus erupciós anyag vízben gazdagnak tűnik, ami arra utal, hogy ez a köpenyre is érvényes.
Hogy honnan származik a víz, nem tudni. Elképzelhető a kutatók szerint, hogy a víz mégis kibírta a forróságot, de az sem kizárt, hogy röviddel az ütközés után aszteroidák vagy üstökösök hozták a vizet a Hold felszínére, mielőtt az teljesen megszilárdult.
A felfedezésnek egyébként gyakorlati haszna is lehet, ugyanis az Apollo-mintákban lévő vulkanikus golyócskák 0,5 ezreléknyi vizet tartalmaznak, ami potenciálisan kivonatolható.
Minden, ami segíthet abban, hogy a jövő Hold-kutatóinak ne kelljen nagy mennyiségű vizet magukkal vinni az expedíciók során, nagy előrelépést jelent
- mondta Li.