Feltárói szerint az elmúlt fél évszázad legnagyobb romai kori régészeti felfedezése lehet az a galliai romváros, amire egy francia építkezésnél bukkantak a régészek. A megfelelő PR-ral „kis Pompei”-ként emlegetett várost tűzvészek sora után hagyták el lakói. A romok között kiváló állapotban lévő gazdag lakóház, szatírok és bacchánsnők ábrázolásai mellett egy egész filozófiai iskola maradványai is lehetnek.
Április óta, 7000 négyzetméteres területen a Vienne nevű római városnál zajlik a nagyszabású ásatás. Itt, Lyontól 30 kilométerre délre, a hajdani Észak- és Dél-Galliát összekötő kereskedelmi útvonal mellett fontos központ volt a római korban, a város idáig is híres volt római színházáról és templomáról.
Az idáig ismeretlen lakónegyed az i.sz. I. században keletkezett, és három évszázadon át lakták, mígnem több tűzvész után elnéptelenedett. Arról, hogy mennyire volt ez gyors menekülés, az ásatásról beszámoló hírek nem írnak részleteket, az itt maradt tárgyak mennyisége alapján a feltárást vezető régész mindenesetre „kis Pompei”-nek aposztrofálja a helyszínt.
Hihetetlenül szerencsések vagyunk. Kétségkívül ez a legkivételesebb római kori ásatás az elmúlt negyven vagy ötven évben
– állítja Benjamin Clement.
Az épületek között van egy Bacchanália-házként emlegetett lakóház, mely a feltételezések szerint egy gazdag kereskedőcsaládé lehetett: neve a mozaikpadlóján látható bacchánsnők és szatírok jelenetére utal. A házhoz, melynek egy része a lángok martaléka lett, díszes mellvédek, márványcsempék, vízvezetékrendszer és tekintélyes kert tartozik.
Egy másik épületben remek állapotban megmaradt mozaikok mutatják az éppen Thália elrablásával foglalatoskodó Pánt, de van egy olyan nagy, szökőkúttal rendelkező középület is, mely Clement feltételezése szerint valamikor filozófiai iskola lehetett.
A jelen állás szerint év végéig tartó ásatásokon feltárnak még egy műhelysort is, majd 2019-től a helyi múzeumban állítják ki az értékesebb leleteket.