Az alternatív gyógyászatban, azon belül is a otthonszülészet, homeopátia és vajákosság Bermuda-háromszögében manapság figyelemreméltóan széles körben dívik a méhlepényfogyasztás. Az állatvilágban gyakorta előfordul a placentofágia, az emlős állatok szinte mind elfogyasztják szülés után a méhlepényt, amire ösztönösen jó okuk is van: a placenta rendkívül gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, értékes hormonokban.

Erre az evolúciós gyökerű jelenségre visszavezetve terjedt el az utóbbi időben a placentaevés szokása a nyugati társadalmak tehetősebb köreiben a paleodiéták és hasonló obskúrus egészség- és fitnesztrendek farvizén. A remélt jótékony hatások közt a megnövekedett anyatejtermelés, a szülés utáni depresszió könnyebb legyőzése is szerepel.

Attól természetesen ódzkodnak az eljárás hívei, hogy az állatokhoz hasonlatosan nyersen fogyasszák a saját méhlepényüket (hiszen az azért mégiscsak elég undorító lenne), de léteznek receptek, amik révén sütve-főzve már ez nem okoz gondot, illetve vannak szakemberek, cégek, akik kapszula formájában, afféle gyógyszerként kínálják fel ügyfeleiknek méhlepényüket.

Mindezzel az a gond, hogy ezek a módszerek természetesen minden stabil tudományos alapot nélkülöznek, a méhlepényevés emberekre gyakorolt hatását senki nem vizsgálta meg alaposan, semmiféle kézzelfogható bizonyíték nincs arra, hogy jótékony hatással lenne a kismamákra a saját méhlepényük elfogyasztása. Arra viszont vannak már eseti bizonyítékok, hogy akár ártalmas, sőt kimondottan veszélyes is lehet, és nem csak az anyára, de csecsemőjére is, írja a Popular Science, illetve a Science Alert.

Az amerikai járványügyi központ nemrég adott ki figyelmeztetést egy konkrét esettel összefüggésben, hogy veszélyes bakteriális fertőzéseknek teszi ki magát és gyermekét az az anya, aki fogyazst a saját méhlepényéből. Egy 2016-ban történt esetet hoznak fel például: több mint két hetet töltött intenzív osztályon egy fiúcsecsemő, aki súlyos fertőzést kapott méhlepényt fogyasztó édesanyjának köszönhetően.

A méhlepény szöveteiben ugyanis nagy mennyiségben élnek olyan baktériumok, amik a szerv működéséhez fontosak, de elfogyasztásuk egyáltalán nem ajánlott. Mivel a módszer hívei a szülés után nem azonnal, nyersen fogyasztják el a méhlepényt, így az abban lévő baktériumtörzseknek rengeteg ideje marad elszaporodni, és a későbbi feldolgozás - szárítás, kapszulázás - során jelentős részük életben is marad. Az erre szakosodott kis cégeknek ráadásul nem kell semmiféle hatósági ellenőrzéssel bonyolítani munkájukat, mivel nem gyógyszerről, csupán étrendkiegészítőről van szó.

Mindezek alapján nyomatékosan arra figyelmeztetnek a járványügyi szakemberek, hogy senki ne veszélyeztesse a maga és babája egészségét azzal, hogy kapszulásítva, baktériumoktól hemzsegő méhlepényt fogyaszt szülés után.