A mai állatvilágban viszonylag egyszerű törvények uralkodnak: ha elég nagyra nősz, akkor nem esznek meg. Egy kifejlett orrszarvút vagy elefántot nem nagyon bánt senki, lévén hatalmas méretbeli különbségek vannak köztük és a ragadozók között (egy orrszarvú például 1,5-2,5 tonna, egy oroszlán pedig legfeljebb 250 kilogramm). Ezért szürke a bőrük, hisz a kemény bőr és pár szarv megteszi a magáét, nem kell még hozzá álcázniuk magukat. A dinoszauruszok korában ez azonban másképp volt.
A nodoszaurusz a maga 4-6 méteres hosszával, 1,5 tonnás tömegével, páncélozott bőrével és szarvaival ma végtelenül kényelmesen élne. A kései kréta korban azonban 15 tonnás ragadozókból sem volt hiány, a bőrpáncél nem sokat segített volna egy T-Rex ellen. Ennek ellenére a paleontológusok nem hitték, hogy az ilyen nagytestű (mert ez azért még mindig nagynak számít) dinoszauruszok képesek voltak álcázni magukat. Azonban egy elképesztően jó állapotú nodoszaurusz fosszília bebizonyította, hogy a szükség bizony törvényt bont.
A melanin a legtöbb élőlény által termelt sötét színű pigmentek összefoglaló neve. Három alapvető típusa létezik: az eumelanin, feomelanin és neuromelanin (ez az agyban található, funkciója nem ismert). Az eumelaninnak két változata van, a barna és a fekete, a feomelanin pedig a vörös színért felel (emiatt van bizonyos embereknek természetes vörös haja). A Current Biology magazinban megjelent tanulmány szerint a kutatók ez utóbbi, a feomelanin kémiai nyomait találták meg egy nodoszaurusz bőrében.
A nodoszaurusz a feomelanin segítségével álcázta magát, valahogy úgy, ahogy a szarvasok és az antilopok. A dinoszaurusz sötétpirosabb és barnább volt a teste tetején, ahol alapvetően világosabb volt (hisz oda sütött a nap), és világosabb az alján (ahol nyilván árnyékosabb volt). Ez a minta tulajdonképpen elhomályosította az állat körvonalait, így nehezebben lehetett észrevenni.
Ez egy elterjedt álcázási forma, ami a mókusoknál, gazelláknál és zsiráfoknál is megfigyelhető, de soha nem tapasztaltunk hasonlót olyan szárazföldi állatnál, ami akkora, mint egy orrszarvú
– mondta Thomas R. Holtz, a University of Maryland paleontológusa.
A vizsgált nodoszaurusz fosszília egy igazán egyedi darab. 2011-ben fedezték fel véletlenül Kanadában, egy olyan helyen, amit korábban tenger borított. Semmi keresnivalója nem lett volna ott, de szerencsétlen állat vélhetően belefulladt egy folyóba, ami a testét a tengerbe vitte, ott pedig a fenéken ellepte az üledék és megőrizte az utókornak.
Miután egy bányász megtalálta a leletet, egy Mark Mitchell nevű tudós operálta ki azt a kőből. Mindez öt évébe és 7 000 órájába került, ezért lett az állat tudományos neve Borealopelta markmitchelli.