Világszinten két veszély emelkedik ki, ezektől félnek a legtöbben: a globális közvélemény az Iszlám Államot és a klímaváltozást látja a legfenyegetőbbnek. Az adatok a Pew Research Center friss felmérésből származnak; a világ egyik legnagyobb közvélemény-kutatója 38 országban kérdőívezett arról, hol mit látnak az emberek igazán nagy veszélynek.

Hasonló témában kutattunk nem olyan régen mi is: a Závecz Researchcsel közös kutatásunk szerint a magyarok félelemlistáján a terroristák, a saját korrupt politikusaink és a migránsok állnak az élen, tőlük kell félteni leginkább az ország jövőjét.

A Pew kutatásában nyolc lehetséges veszélyről mondták el véleményüket az emberek. A listán eléggé különböző ügyeket soroltak fel a világgazdaság helyzetétől a kibertámadásokon át a túl nagy orosz, kínai és amerikai befolyásig. Nézzük az összes ország adatai alapján készült világátlagot, itt azoknak az aránya szerepel százalékosan, akik szerint nagy veszélyt jelent az adott dolog.

2017-ben tehát az Iszlám Állam és a klímaváltozás a két legnagyobb fenyegetés a világban az emberek szerint. Ezek után következnek az idegen országokból jövő internetes támadások, illetve a világgazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmak. A gazdasági félelmek annyira talán nem meglepőek, érdekesebb, hogy az amerikai elnökválasztás kapcsán feltételezett orosz informatikai támadás, illetve a más választási rendszerek kitettségéről szóló hírek után a kiberhadviselés réme milyen gyorsan ilyen nagyra nőtt a közvélemény szemében. A Közel-Keletről érkező menekültek nagy száma (a kérdés róluk szólt, nem általában a migrációról) ennél kevésbé aggasztja a világ polgárait.

Afrikában és Latin-Amerikában a klímaváltozás következményeitől tartanak a leginkább, Európában, az USA-ban és a Közel-Keleten az Iszlám Állam számít fő veszélynek, a súlyos válsággal küzdő Görögországban és Venezuelában pedig a világgazdasági válságtól félnek leginkább. Jól kijönnek tehát a helyi sajátosságok, a nemzeti félelemtérképeken ki lehet venni az aktuális krízisek és bizonytalanságok, a történelmi minták és geopolitikai meghatározottságok lenyomatait. Az ez alapján készült térképen Magyarország a sárga jelölésével határozottan kirí: egyedül mi vagyunk azok, ahol az emberek a menekültektől félnek a legjobban.

Hasonló arányban tartják veszélyesnek a menekültválságot még két másik európai országban, de Olaszországban és Görögországban így sem ez a rettegés első számú tárgya. Mellesleg a két mediterrán országba, Magyarországgal ellentétben, tényleg sokan érkeznek.

A magyar menekültpara egy szinten van a válságban legsúlyosabban érintett országokéval: ugyanolyan nagy, mint Törökországban vagy Libanonban, miközben előbbiben évek óta két-hárommillió szíriai menekült él, utóbbiban pedig az ország népességének durván a negyede menekült. Ehhez képest Magyarországon jelenleg 600 menekült sincs az országban.

Menekültek nélküli menekültpara Magyarországon kívül csak a lengyeleknél van az adatok szerint. Németországban, ahová az EU-n belül a legtöbb menekült érkezett, kisebb a félelem: ott jobban tartanak az orosz és az amerikai befolyástól is, mint a menekültektől. Míg a magyar válaszolók 69, a németek 31 százaléka látja a nagyszámú menekültet jelentős veszélynek.

Ugyanez látszik egy másik friss felmérésből: az Eurostat adatai is azt mutatják, hogy a bevándorlás megítélésében elég éles a törés Kelet-Közép-Európa és a nyugati tagállamok között: a volt szocialista országokban sokkal inkább bevándorlásellenes a közvélemény, annak ellenére, hogy a migráció nem hozzájuk, hanem Nyugat- és Észak-Európába irányul.

Ez alapján a menekültválsággal kapcsolatos aggodalmakat a menekültek tényleges száma (Dél-Európában) és a politikai tematizáció (Kelet-Közép-Európában) egyaránt negatívan befolyásolhatja, Nyugat- és Észak-Európában pedig kevésbé látják veszélyesnek a problémát.

A kérdés megítélése persze jelentős részben a politikai szimpátiákon múlik. Míg a globális felmelegedés inkább baloldali téma, a menekültkérdéssel fordítva áll a dolog: a legtöbb országban a jobboldaliak lényegesen aggasztóbbnak látják a problémát, mint a balosok. Amerikában különösen mély a kulturális szakadék, ott a jobboldaliak 60 százalékával szemben a magukat baloldalinak mondóknak csak a 14 százaléka tekinti reálisnak ezt a veszélyt. A különbség Magyarországon is megvan, de kevésbé éles (70, illetve 53%): nálunk azért a baloldalon is van bőven aggodalom menekültügyben.

Egész Európára igaz, hogy a jobboldaliakon kívül az alacsonyabb iskolai végzettségűek félnek kiemelkedően a menekültektől, vagyis

A többi vizsgált jelenséggel együtt így néz ki a magyar veszélyérzékelés a Pew Research parakutatása alapján:

Ezek közül még a nagyhatalmakkal szembeni averziókra nézzünk még rá. Érdekes, hogy a vizsgált európai országok között nálunk tartanak a legkevesebben az oroszoktól (igaz, az amerikaiaktól sem többen), ami az ország földrajzi helyzete, az energiapolitikától a szankciók kérdéséig több területen megnyilvánuló oroszbarátságunk, illetve az orosz állambiztonsági aktivitás fokozódásáról szóló hírek fényében elgondolkodtató. Ha a Moszkva felé való viszonylagos magyar nyitottság van a skála egyik végén, a másikra egyértelműen a lengyel közvéleményt kell helyezni: messze ők tartanak leginkább Putyintól.

Bár kérdés, hogy a nagyobb geopolitikai dinamikák szempontjából mikor mennyi jelentősége van a közvélemények alakulásának, rögzíteni azért érdemes, hogy az amerikaiak pillanatnyilag jobban tartanak az oroszoktól, mint az oroszok az amerikaiaktól (47, illetve 37% azok aránya, akik szerint komoly fenyegetést jelent rájuk a másik ország). Az USA-ban nem sokkal kevesebben (41%) félnek a kínaiaktól. A magyarok kevésbé rettegnek a világ nagypályásaitól – kérdés persze, hogy ezt ki akarja realista optimizmusnak, külpolitikai vakságnak vagy éppen a szuverenitás erejébe vetett mágikus hitnek látni.

Borítókép: Ajpek Orsi / Index.