Ha augusztus, akkor hullócsillag (bocsánat, légköri súrlódástól fölhevült meteordarabkák; ha tényleg csillagok hullanának a Föld légkörébe, nem andalgó romantikázással fogadnánk a műsort, hanem újraélnénk Sarah Connor atomháborús rémálmát a Terminátor 2-ből).

A Perseidák augusztusi vonulása még azokat is felvillanyozza, akik maguktól a Göncölszekeret se találják meg az égen. A meteorok minden évben megérkeznek, az aktivitásuk augusztus 11-e és 13-a között a legmagasabb. Ilyenkor láthatjuk a legtöbb meteort – idén péntek és szombat este.

Az Égen – Földön – Föld alatt Facebook-oldal leírása szerint az észlelhető meteorok számát két dolog befolyásolja: hogy mennyire sötét az égbolt a megfigyelés idején és helyén, és hogy milyen magasan van az égbolton a meteorraj látszólagos kiindulási pontja (radiánsa).

Az ég természetes sötétségén a fényszennyezés rengeteget ront. A látható hullócsillagok száma töredékére csökkenhet miattuk; csak a legfényesebbeket fogjuk észrevenni. A meteorraj-figyelésekre nem véletlenül a városoktól távoli, sötétebb égboltú helyek az ideális helyszínek.

A meteorraj tetőzése idején egész este világít majd a Hold. Alig négy nappal leszünk telihold után, szóval akkor sem látnánk jobban a Perseidákat, ha egy alföldi gémeskút fenekéről próbálnánk megfigyelni őket. A legjavát azért így is elcsíphetjük: ha van egy kis szerencsénk, óránként 10-15 hullócsillagot is kiszúrhatunk, főleg az éjszaka második felében.

Nyitókép: Nagy Attila Károly/Index