90 éves korában meghalt Marian Cleeves Diamond, a modern idegtudományok úttörője – közölte csütörtökön a Kaliforniai Egyetem. A tudós az oaklandi otthonában hunyt el július 25-én.

Diamond az integratív biológia professzora volt a UC Berkeleyn. Ő mutatta ki elsőként, hogy az agy idővel változhat, és javulhat a működése is. A jelenség bizonyításához Albert Einstein megőrzött agyszövetdarabjait is tanulmányozta, és végül sikerült bebizonyítania is.

Diamond patkánykísérletei igazolták, hogy az ingergazdag környezet kihat az agyi anatómiára. Ebből arra következtetett, hogy az állatok és az ember agya számára előnyös az ilyen környezet, míg az ingerszegény környezet az agy tanulási kapacitását is csökkentheti. Diamond mutatta ki az anatómiai hátterét annak a jelenségnek, amit ma plaszticitásnak nevezünk.

Egyszerű, de átütő erejű új értelmezésével szó szerint megváltoztatta a világot; azt, hogy hogyan neveljük a gyerekeinket, és hogy hogy gondolunk saját magunkra.

– mondta George Brooks professzor, aki Diamond munkatársa volt a UC Berkeley-n.

Diamond nézeteit eleinte nem minden kollégája osztotta. 1998-ban megjelent könyvében azt írta, hogy akkoriban a női tudósoknak rengeteg kritikával kellett szembenézniük. Egyszer egy konferencián egy idegkutató felállt, és azt mondta: „Ifjú hölgyem, az agy nem tud megváltozni!” Diamond nem jött zavarba: azt felelte, hogy sajnálja, de a kezdeti kísérletek és a replikációs kísérletek azt mutatják, hogy az agy igenis meg tud változni.

My Love Affair With the Brain: The Life and Science of Dr. Marian Diamond (clip) from Luna Productions on Vimeo.

Rövidesen bebizonyította, hogy az agy az egész élet során folyamatosan változhat; hogy a férfiak és nők agyának felépítése strukturálisan különbözik; és hogy az agystimuláció még az immunrendszerünk működésén is javíthat.

Diamond férje, dr. Arnold Scheibel, a UCLA idegkutatója április 3-án hunyt el. Az előző házasságából három gyereke született.