Fácánméretű dinoszaurusz fosszíliája tartja lázban az őslénykutatókat, mert azt remélik, hogy általa jobban megértik a repülési képesség eredetét – írja a National Geographic. A Serikornis sungei névre keresztelt fajnak mindegyik végtagját sűrű tollazat fedte, azaz gyakorlatilag négy szárnya volt, ám ennek ellenére sem tudott repülni.

A 160 millió évvel ezelőtt élt Serikornis azon fajok csoportjába tartozott, amelyeknek a tollai nem alkalmazkodtak a repüléshez

- írta a Science of Nature című lapban publikált tanulmány vezető szerzője, Ulysse Lefèvre.

Teljesen hiányoztak a tollazatból azok a mikrostruktúrák, amelyek segítségével a a tollak szárnycsapkodás közben ellenállnak a légnyomásnak. Emiatt a Serikornis nem tudott volna elrugaszkodni a felszínről, vagy mondjuk átsiklani egyik fáról a másikra.

A négyszárnyú dinó maradványai Kína északkeleti Liaoning tartományában került elő, ahol már sok hasonló fajt találtak az elmúlt évtizedekben, köztük a Microraptort, az Aurornist és az Anchiornist.