Egyes békafajtáknak igen különös párzási szokásaik vannak. Ez persze csak a Tízparancsolaton felnőtt nyugati civilizációnak lehet különös, a szvingerklubokba járó liberálisoknak ez ismerős terep. Szóval a békák összegyűlnek – több százan, néha több ezren is –, és mindent megtesznek azért, hogy a nagy találkozásból minél több utód szülessen.

De azt senki nem tudja, hogy párzási időszakban a hímek miért változnak citromsárgává.

Rayna Bell, a Smithsonian Institute zoológusa egy ausztrál kutatócsoporttal együttműködve úgy döntött, hogy utánajár a dolognak. Arra volt kíváncsi, hogy mi volt előbb: a párzási időszak, vagy a színváltás. Azért dugnak a békák, mert besárgulnak, és a többiek tudják, hogy itt az idő? Vagy fordítva: azért sárgulnak be a békák, mert eljött a párzási időszak?

Bell szerint a reprodukcióban a színváltásnak nyilván nagy szerepe van. Ha több ezer béka egy nagy kupacban kísérletezik a bacchanáliával, nem könnyű eldönteni, hogy ki kiféle-miféle, és könnyen úgy járhatnak, hogy olyasvalakinek örökítik tovább a génjeiket, akik maguk is ezzel kísérleteznének. Ekkora tömegben a homoszexualitás nem hajlam, hanem tájékozódás kérdése.

2012-ben Bell az afrikai mászóbékákat (Hyperolius viridiflavus) vizsgálta. Eleinte nem érdekelte a színváltás folyamata, de egyre többen voltak kíváncsiak az okára, és őt kérdezgették a témáról. Ezek után Bell is kíváncsi lett, és úgy döntött, hogy utánajár a dolognak. Ekkor kereste meg egy ausztrál kutatócsoport, akikkel virtuális munkakapcsolatot alakított ki.

A kutatóknak nem kellett kimenniük a szabadba, hogy színes békákat találjanak. A fogságban tartott példányokra sem támaszkodhattak, mert ezeknek a színe egységesen szürkévé válik. A közös munka során a korábbi megfigyelésekből és a terepen készített feljegyzésekből dolgoztak.

A szakirodalom szerint a színváltós békák nagyobb eséllyel ugranak fejest a csoportszexbe. A genetikai kutatások során kiderítették, hogy a színváltás azért fejlődhetett ki, hogy sikeresebbé tegye a párzás folyamatát. Vagyis

Ez a magyarázat persze még mindig csak hipotézis, mivel a tudósok nem tudják pontosan, milyen látása van a kétéltűeknek. Bell is elismerte, hogy ezzel a vizsgálattal csak még több megválaszolatlan kérdés került elő. A következő munkafázisban a kétéltűek érzékszerveit fogja tanulmányozni, hogy kiderítse, van-e alapja a most felfedezett hipotézisnek.