Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé. Mindez azt igazolja, hogy a neandervölgyi sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél – írja az MTI.

A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy neandervölgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult – írja a BBC News.

Más majomfajokhoz vagy primitívebb emberfélékhez képest a Homo sapiens agya a gyermekkor alatt több évig fejlődik. A nagy méretű agy teljes kialakulása több időbe telik. A korábbi tanulmányok azt állították, hogy a neandervölgyi ember agya gyorsabban fejlődik, mint a modern emberé; ebből arra következtettek, hogy a neandervölgyiek agya kevésbé volt kifinomult.

Meglepetésként ért bennünket. A kutatás kezdetén azt vártuk, hogy hasonló eredményekre jutunk, mint a korábbi tanulmányok.

– mondta Rosas.

Rosas és munkatársai szerint a korábbi kutatások tévedtek, és az új eredmény a helyes. Ezt azzal is alátámasztották, hogy először sikerült egy szinte teljes neandervölgyi gyermekcsontvázat megvizsgálni, amely éppen a kritikus fejlődési stádiumban lévő gyermeké lehetett. A csontvázát Asztúriában, az El Sidrón-barlangban találták. A hét és féléves fiú maradványai 49 ezer évesek.

A fiú viszonylag jó állapotú koponyájának vizsgálatakor tejfogakat és csontfogakat is találtak az állkapcsában, így sikerült megállapítani az életkorát. Az agya mérete a halálakor 87,5 százaléka volt egy kifejlődött neandervölgyiének. Egy modern ember gyermekének ebben a korban az agya egy felnőttének a 95 százaléka. A kutatók megállapították, hogy a fiú gerincét alkotó csontocskák közül némelyik nem nőtt össze; a modern embernél ezek a csontok hatéves korra összenőnek.

A neandervölgyieknek az agya és a teste is nagyobb volt a mai emberénél, tehát logikus az gondolni, hogy a neandervölgyiek agya egy kicsit lassabban fejlődött ki, hogy időt hagyjon a test rendes kifejlődésére.

– mondta Rosas.

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a modern ember volt a leglassabban felnövő faj. Miután kiderült, hogy a neandervölgyieknél ez még tovább tartott, joggal következtethetünk arra, hogy mindkét faj egy közös őstől örökölte a lassú növekedést.