Szokatlan égitestet azonosított egy kutatócsoport a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben. A 288P-ről kiderült, hogy egyszerre egy két részből álló aszteroidapár és egy csóvát húzó üstökös – írja a Smithonian magazin. 

Önmagában egyik jelenség se újdonság, egymás körül keringő, illetve az üstökösökéhez hasonló csóvát húzó aszteroidákat is láttak már a tudósok. A kettővel egyszerre viszont még sose találkoztak, a 288P az első ilyen ismert égitest.

Maga a 288P nem új felfedezés, még 2006 novemberében találtak rá, de akkor még csak egyszerű aszteroidaként könyvelték el. A csóváját 2011-ben vették észre, és már akkor gyanakodni kezdtek, hogy valójában két égitestről lehet szó, amit végül tavaly ősszel sikerült igazolni, amikor a Hubble űrtávcsővel is megnézték a párost. A kutatók most a Nature szaklapban számoltak be az eredményeikről.

Mindkét aszteroida nagyjából egy kilométer széles, és száz kilométeres távolságban keringenek egymás körül, ami tízszer távolabbinak számít, mint amilyen messze az ehhez hasonló méretű párok tagjai el szoktak helyezkedni. Jessica Agarwal, a tanulmány vezető szerzője szerint elképzelhető, hogy a 288P csak ötezer éve áll két tagból, a legvalószínűbb fogatókönyv, hogy egyetlen nagyobb aszteroida szakadt ketté a túl nagy sebességű forgástól. 

A páros vízpárából álló csóvát húz. Az aszteroidákon akár évmilliárdokon át megmaradhat a jég, ha vastag portakarú fedi el a napsugaraktól. Valószínűleg a 288P porrétege az idők során erodálódott, ezért jöhetett létre a Naphoz közelebb érve a csóvája. A kutatók szerint elképzelhető, hogy az aszteroidákból távozó vízpára maitt idővel módosul a keringési pályájuk. Ha ez valóban így van, akkor a 288P segíthet jobban megérteni az aszteroidák fejlődését.